Donald Trump megválasztott amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön telefonon egyeztettek az ukrajnai háborúról – értesült a The Washington Post. A beszélgetés során Trump állítólag arra intette Putyint, hogy tartózkodjon a konfliktus további eszkalációjától. A Kreml viszont hétfőn tagadta, hogy lett volna ilyen beszélgetés a két politikus között, és arról tájékoztatták a sajtót, hogy egyelőre nem terveznek kapcsolatba lépni Trumppal. Az Egyesült Államok jelentése szerint Moszkva körülbelül 50 ezer fős orosz-észak-koreai csapattestet hozott létre, amelynek fő feladata a Kurszki régió elfoglalása lesz.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a hétfői nyilatkozatában megerősítette, hogy Oroszország több tízezer katonával tervez támadást a kurszki ukrán erők ellen, bár észak-koreai katonákról nem tett említést.

A Kreml szokatlan kijelentései aggodalmat keltettek a nemzetközi közösségben, mivel a feszültségek új szintet érhetnek el. Oroszország tervei a katonai mozgósításra és az ukrán területek feletti ellenőrzés megszerzésére törekednek, ami rávilágít arra, hogy az ukrán nyári sikerek egy pillanat alatt semmivé válhatnak.

Az Egyesült Királyság és Franciaország vezetői, Sir Keir Starmer és Emmanuel Macron, még egy utolsó közös erőfeszítést tesznek az ukrán támogatás megerősítésére a Donald Trump beiktatása előtt, és igyekeznek rávenni Joe Biden amerikai elnököt, hogy engedélyezze Ukrajna számára a Storm Shadow rakéták bevetését orosz területen.

A helyzet romlása aggasztó, mivel az orosz csapatok a Harkiv megyében található Kolisznikivka települést foglalták el. A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy ha Oroszország valóban elkezdi az offenzívát, az a háború kimenetelét alapvetően befolyásolhatja.

Miközben a frontvonalak feszültsége nő, az ukrán kormány is hangsúlyozta, hogy mind a diplomáciának, mind a katonai erőnek egyaránt szerepet kell játszania a konfliktus megoldásában. Zelenszkij elnök hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a diplomáciai megoldások eredményessége szorosan összefonódik a katonai helyzet stabilizálásával.

A konfliktus kiszélesedésének veszélye folyamatosan fenyegeti nemcsak Ukrajnát, hanem a szomszédos országokat is, amelyek aggódnak a potenciális menekültválság, és a geopolitikai feszültségek növekedése miatt. Az EU és a NATO védelmi stratégái folyamatosan nyomon követik a helyzet alakulását, és komoly intézkedéseket mérlegelnek, hogy megakadályozzák a háború terjedését.