Andrius Kubilius, a litván védelem és űrkutatási ügyekért felelős biztosjelölt, szerint az Európai Uniónak fel kell készülnie arra, hogy Oroszország néhány éven belül megtámadja. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, azonban úgy véli, hogy a litván politikus aggodalma joggal érthető, hiszen a balti országoknak bőven van tapasztalatuk az orosz birodalommal, de a biztonság- és védelempolitikai szakértő szerint a fenyegetés nem valós. Ennek ellenére fontos, hogy az Európai Uniónak sürgősen meg kell erősítenie katonai képességeit.

"Ki kell mondani, hogy Oroszország nem kívánja megtámadni Európát, de ezt sosem lehet teljesen kizárni. Az autoriter rezsimek gondolkodásmódja nem mindig követi a józan észt. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a fenyegetés ténye nem elhanyagolható, de Moszkva jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy ilyen lépést tegyen" – nyilatkozta Kaiser Ferenc, utalva arra, hogy Európa védelmi és hadereje jelentősen meggyengült 1991 óta.

A szakértő hangsúlyozta, hogy az ukrán háború nehézségei rámutattak arra, mennyire szükséges a katonai fejlesztés. "Nem csupán Oroszország ellen kell javítani a katonai képességeinket, hanem azért is, mert komoly hatalomként meg kell tudnunk állni a helyünket. A globális erőviszonyok megértése érdekében feltétlenül szükség van az európai fegyvergyártás felpörgetésére. Mivel ott jelenleg nincs verseny, az árak az egekbe szöktek" – magyarázta Kaiser Ferenc.

Az orosz-ukrán háború világosan megmutatta, hogy a modern konfliktusokban nemcsak a stratégiák, hanem az anyagok, például a lőszerek, repülőeszközök és tankok mennyisége is kulcsfontosságú. Európa nem áll jól ezen a téren sem Oroszországgal, sem Kínával, sem az Egyesült Államokkal vagy Indiával szemben.

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy az európai haderő korszerűsítése elkerülhetetlen. "Az orosz-ukrán konfliktus és a gázai háború arra figyelmeztet minket, hogy a jelenlegi fegyverrendszerek közül sok már nem felel meg a modern hadviselés követelményeinek. Európának tehát sürgősen át kell formálnia védelmi stratégiáját."

Végül Kaiser Ferenc említette, hogy Oroszország nem vesz részt a második békekonferencián, ami nem meglepő, hiszen Moszkva már régen kommunikálja, hogy a realitások talajáról kell kiindulnia. A közelmúlt eseményei, például az ukrán ellentámadások is, rámutattak, hogy a látszólagos közelgő megegyezések valódi tartalom nélküliek, és a háború folytatásának lehetősége továbbra is fennáll.

"A helyzet paradox, ha Ukrajna sikeres ellentámadást indít, akkor a békekonferenciák iránti hajlandóság drasztikusan csökkenhet. A háború jelenlegi állása tartja fenn azt a feszültséget, amely a felek közötti megegyezést tovább bonyolítja" – zárta szavait Kaiser Ferenc.