A kötelező rákszűrővizsgálatok bevezetése körüli viták egyre intenzívebbé válnak, hiszen bár konkrét tervekről még nem érkezett információ, sokan aggódnak a kötelezőség és a lehetséges hatások miatt. A kormány egyelőre csak egy salátatörvény keretein belül fejezte ki szándékát, azonban a részletek hiányoznak: nem tudni, hogy mely vizsgálatokat érintené a kötelező bevezetés, valamint hogy mikor kerülhet erre sor. A Belügyminisztérium nyilatkozata szerint a jövőbeni szabályozás csak elvi kereteket ad, és lehetőséget biztosít a szaktárcának, hogy a jövőben kötelezővé tegye a szűrővizsgálatokat.

Az emberek jogainak védelme érdekében sokan tiltakoznak a kötelező szűrések ellen, hivatkozva arra, hogy ez az önrendelkezés jogát sérti. A TASZ szakértői szerint a kötelező szűrővizsgálatok bevezetése csak akkor lehet jogszerű, ha az állam megfelelő információt nyújt az állampolgároknak. Az alacsony részvételi arányok és a megelőzhető halálozások magas száma valóban jelentős problémát jelentenek, azonban a válasz nem feltétlenül a kötelezőségek bevezetése lenne, hanem inkább a tudatos tájékoztatás és az ösztönzés, amely segíthet a szűrések iránti hajlandóság növelésében.

Lebedi Réka, a TASZ képviselője hangsúlyozza, hogy a szűrések bevezetése előtt számos fontos lépést kellene megtenni, például az egészségügyi ellátórendszer megerősítését. Magyarország egészségügyi rendszere évek óta súlyos munkaerőhiánnyal küzd, a Magyar Orvosi Kamara szerint az egészségügyi szolgáltatások alulfinanszírozottak, a GDP 5%-a helyett csupán 4,2%-ot költ az állam az egészségügyre, ami az EU átlag 7%-ának a fényében aggasztó.

A szűrések kötelezővé tétele kapcsán fontos szempont, hogy az állam biztosítsa az egyenlő hozzáférést. Ha a szűrések kötelezőek, az azt jelenti, hogy mindenkinek rendelkezésére kell állnia a megfelelő időpontoknak, különben azok, akik nem tudják megoldani az utazást, legalábbis hátrányos helyzetbe kerülnek. Az oktatás és a tájékoztatás lenne az alapvető ösztönöző élménye annak, hogy az emberek részt vegyenek a vizsgálatokon.

A TASZ azt is kiemeli, hogy a kötelező rendszer csak akkor lehet jogszerű, amikor az állam teljesítette a szükséges lépéseket, amely segítené a valódi problémák megoldását. A szankciókat illetően fontos, hogy azokat arányosan kell alkalmazni, kezdetben figyelmeztetéseknek, majd szigorúbb intézkedéseknek kellene követniük.

A rákszűrések orvosi szempontból nagyon fontosak, hiszen a meghatározott szűrések, mint a mammográfia és kolonoszkópia, általában segítenek az esetlegesen korai stádiumú daganatok kiszűrésében, amelyek így időben kezelhetővé válhatnak. Az orvosi közösség hangsúlyozza, hogy a mammográfia és a kolonoszkópia életmentő jelentőséggel bír, hiszen az időben elvégzett szűrések akár 70%-kal is csökkenthetik a szűrővizsgálatokat elmulasztó egyének halálozási arányát.

Bár sokan aggódnak a kötelező szűrések bevezetése miatt, a tudományos adatok azt mutatják, hogy a rendszeres szűrések életmentőek lehetnek. A jelenlegi helyzet tehát új kihívások elé állítja a jogalkotókat és az egészségügyi szakembereket egyaránt, hiszen a hangsúlynak a megelőzésre és az emberek tájékoztatására kell helyeződnie, nem pedig a kényszerre.