Az elmúlt időszakban zajló amerikai elnökválasztási kampány az utóbbi évtizedek egyik legdrámaibb eseménye volt. A szavazásra jogosult körülbelül 240 millió ember közül a 81 éves Joe Biden és a 78 éves Donald Trump voltak a fő jelöltek, akik közül az új vezetőt kellett kikérniük. Az első fontos fordulat július 14-én történt, amikor Trump ellen merénylet kísérlete zajlott. Sokan biztosra vették, hogy 2025 januárjától újra egy republikánus elnök irányítja az országot.

Alig egy héttel később, július 21-én a csökkenő népszerűségű Joe Biden bejelentette, hogy visszalép a jelöltségtől, ehelyett alelnökét, Kamala Harris-t támogatja, ami gyökeresen megváltoztatta a politikai diskurzus folyamatát. A Democratic Party szükségszerűen Harris mögött állt, ezzel pedig új irányt adott a kampánynak, amely, ahogy az elmúlt években, most is rendkívül polarizáló hatású volt az amerikai közvéleményben. A teljes közösségi média, különösen a Twitter/X platform, tele volt a szakszerűtlen és a tényeket figyelmen kívül hagyó hamis információkkal.

Erre példaként említhetjük, hogy az Elon Musk által vezetett platformon keringő dezinformáció - többek között JD Vance republikánus alelnökjelölt által - már részét képezte a közbeszédnek, és a szeptember 10-i második elnökjelölti vitába is bejutott, amikor Donald Trump egy megcáfolt állítást terjesztett el, miszerint a haiti bevándorlók macskákat, kutyákat és egyéb háziállatokat fogyasztanak.

A harmadik elnökjelölti vitára már nem került sor, így a kampányeseményeken elhangzott szélsőséges kijelentések és a közösségi médiában terjengő álhírek határozták meg az utolsó hetek eseményeit. Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával arról beszélgettünk, mennyire különbözött az idei elnökjelölti kampány a korábbiaktól, és hogy a dezinformációnak milyen szerepe volt ebben, valamint hogy a politikai influenszerek és a mesterséges intelligencia hogyan alakították át az erőviszonyokat.

Az álhírek jelentősége a 2024-es kampányban jól mutatja, hogy a tényellenőrzéssel foglalkozó NewsGuard a legutóbbi hónapokban összesen 963 olyan weboldalt azonosított, amelyek rendszeresen hamis vagy kifejezetten félrevezető információkat közölnek a választásokkal kapcsolatban. A közösségi média-fiókok és videócsatornák esetében ugyanez a szám 793 volt, míg 1283 olyan oldalt is felfedeztek, amelyet gyakran politikai szervezetek finanszíroznak, de mégis függetlennek adják ki magukat.

A szervezet oldalán közzétett információk szerint szeptember elseje óta 56 olyan hamis választási narratíva terjedt el az interneten, amelyek hatással lehetnek a választók döntésére. Csak néhány ezek közül: