Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnapi kabinetülésén először ismerte el, hogy Izrael állt a Hezbollah ellen szeptemberben végrehajtott csipogós támadások mögött - írja a The Times of Israel hebreai média kiszivárgott idézeteire hivatkozva. Ezt az izraeli tisztviselő a CNN-nek is megerősítette.

A csipogórobbantások sora a Hezbollah terrorcsoport már több mint egy éve tartó rakéta- és dróntámadásainak fényében történtek, amelyek egy nappal a Hamász október 7-i mészárlása után kezdődtek. Ez a válság a Libanonnal határos észak-izraeli városokból több mint 60 ezer lakos evakuálásához vezetett.

A csipogós művelet végrehajtása során a védelmi intézmény magas rangú tisztviselői és a politikai vezetés ellenállása is akadályozta a Hezbollah vezetőjének, Naszrallahnak a likvidálását - állította Netanjahu, célozva a nemrég elbocsátott védelmi miniszterre, Joáv Gallantra.

A Netanjahu és Gallant közötti feszültségek már korábban is éreztették hatásukat a közös kormányzás alatt. 2023 márciusában Netanjahu kirúgta Gallantot, miután az a kormány vitatott igazságügyi reformjának leállítását kérte, arra hivatkozva, hogy ez veszélyezteti a nemzetbiztonságot.

Gallant keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy őt végül azért rúgták ki, mert meglátása szerint szükséges a haredi férfiak behívása az izraeli hadseregbe, a gázai túszok hazahozatala, valamint a Hamász október 7-i támadása miatt kialakult helyzet kezelése.

Netanjahu az izraeli biztonsági erőket okolta, amiért nem előre látták a Hamász támadását és ellenállt a vizsgálóbizottság felállításának az események kivizsgálása érdekében.

Libanon szerint a csipogós támadásban közel 3000 ember sebesült meg. Az áldozatok között civilek és a terrorcsoport tagjai egyaránt voltak, többek között Teherán libanoni nagykövete, Mojtaba Amani is. A Hezbollah egyik tisztviselője egy héttel később a Reutersnek elmondta, hogy a támadások következtében 1500 harcosuk vált harcképtelenné, sokan pedig súlyosan megsérültek, megvakultak vagy amputálni kellett a végtagjaikat.

A robbantásokat izraeli légicsapások követték, amelyek célja a Hezbollah parancsnoki struktúrájának kiiktatása volt, köztük Naszrallahé is. Emellett egy korlátozott szárazföldi művelet is zajlott Dél-Libanonban, amelynek célja a Hezbollah Izrael északi határ menti településeire jelentett közvetlen fenyegetés megszüntetése.

Benjamin Netanjahu telefonon beszélt Donald Trumppal az iráni fenyegetésről - jelentette a jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal. A hivatal tájékoztatása szerint Netanjahu az elsők között hívta fel a republikánus jelöltet, gratulálva a választási győzelméhez. A két vezető megállapodott, hogy együttműködnek Izrael biztonságáért, és megvitatták az Izrael ellen irányuló iráni fenyegetéseket.

A miniszterelnök vasárnapi kormányülésén azt mondta, hogy az elmúlt napokban három alkalommal beszélt Donald Trumppal, a jövőbeli és volt amerikai elnökkel. "Egyformán látjuk az iráni fenyegetés összetettségét és veszélyét, és az Izrael előtt álló lehetőségeket is - a béke és annak kiterjesztése ügyében" - jelentette ki az izraeli kormányfő.

Ron Dermer a katonai rádióban bejelentette, hogy Moszkvában járt, ahol elsősorban a háború utáni rendezés kérdéseiről eszmét cserélt, kiemelten a libanoni frontra vonatkozóan és a tűzszünet követelményeiről. A helyzet folyamatosan fejlődik, és nagy figyelem irányul arra, hogy Izrael miként kezeli a Hezbollah és Irán fenyegetéseit a térségben. Ez a téma nemcsak politikai, hanem katonai szempontból is rendkívül fontos, és a nemzetközi közösség folyamatosan figyelemmel kíséri a fejleményeket.