A klímaváltozás elleni küzdelem napjainkra egyre sürgetőbbé vált, a globális felmelegedés következményei már most is egyre érezhetőbbek. Ha nem csökkentjük drasztikusan a szén-dioxid-kibocsátásunkat és nem alkalmazkodunk az éghajlatváltozás hatásaihoz, nemcsak a jelenlegi generációnak, hanem a jövő nemzedékének életét is megkeserítjük. Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Éghajlat-változási Konferenciái (COP) évről évre próbálnak megoldásokat találni, azonban az eddigi eredmények nagy része inkább látszólagos volt.

A klímakonferenciák története 1995-ig nyúlik vissza, és bár az első években voltak jelentős előrelépések, például a Párizsi Klímaegyezmény 2015-ben, a mai szakértők szerint a globális felmelegedés elleni harcban a fosszilis energiahordozók lobbiereje miatt elért eredmények megkésettnek és csekélynek számítanak.

A legutóbbi 2023-as csúcs, amelyet az Egyesült Arab Emírségekben tartottak, csupán annyit állapított meg, hogy el kell távolodnunk a fosszilis tüzelőanyagoktól. Az idei év november 17-én a globális átlaghőmérséklet először haladta meg a 2 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinten, ami soha nem látott hőmérsékleti anomáliákhoz vezetett. Emellett a szén-dioxid szintje a légkörben rekord magasságot ért el.

A Párizsi Klímaegyezmény célja, hogy 2100-ra a felmelegedés ne haladja meg a 2 Celsius-fokot, de lehetőleg maradjon 1,5 Celsius-fok alatt. A szakértők figyelmeztetnek, ha ezeket a határokat túllépjük, a következmények katasztrofálisak lehetnek: megváltozhatnak az ökoszisztémák, egyes területek lakhatatlanná válnak, és a szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása növekedni fog.

A COP29-es konferencia, amely 2024. november 11. és 22. között Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban kerül megrendezésre, sok reményt kelt, de az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közvetlen és hatékony intézkedések elmaradnak. A célok eléréséhez funkcionáló mechanizmusok és igényes politikai elkötelezettség szükséges, különösen a fosszilis energiától való valódi eltávolodás érdekében.

Egy új megközelítés is körvonalazódik: a "fizessen a szennyező" elve, amely alapján a legnagyobb kibocsátók - országok és vállalatok - felelősségre vonhatók lenne. Llewellyn Leonard, a Dél-Afrikai Egyetem szakértője szerint az új kihívások között szerepel a jogi keretek kidolgozása, amelyek alapján számunkra elfogadható és működőképes kötelezettségeket írhassunk elő a kibocsátók számára.

Ahogyan az ENSZ és a különböző országok továbbra is küzdenek a klímaváltozás ügyéért, úgy elengedhetetlen, hogy a jövő konferenciáin a döntéshozók határozott és hatékony lépéseket tegyenek, hiszen a tét nem kevesebb, mint bolygónk jövője. Az idő sürget, és a cselekedetekre azonnal szükség van!