Varga Mihály pénzügyminiszter 2025-ös költségvetési törvénytervezetét december 20-án szavazzák meg a parlamentben. A tervezet optimista gazdasági növekedést és csökkenő hiánycélt tűzött ki, azonban sokan kétségeket fogalmaznak meg a valóságos gazdasági viszonyokról.

A költségvetési tervezet egyik legfőbb megállapítása, hogy a kormány 3,4%-os gazdasági növekedéssel számol, ami jelentős, és sok beruházás megvalósulását feltételezi. Ezen kívül a hiány mértékét 3,7%-ra tervezik 2025-re, ami a kiszorzott GDP arányában elfogadható értéknek tűnik, de a gyenge növekedési kilátások miatt kérdéses, hogy ezt a célt el tudják-e érni. A kormány a bruttó átlagkeresetek 8,7%-os növekedésére is számít, de a munkaerőpiac jelenlegi helyzete miatt óvatosabb becslések is érvényesülhetnek.

A tervezet tartalmazza a honvédelmi kiadások mértékét is, amely a GDP 2%-ának megfelelően 1753 milliárd forintot jelent. Ezzel Magyarország megfelel a NATO elvárásainak, annak ellenére, hogy 2015 óta a déli határ védelmére 800 milliárd forintot költött az állam.

A családtámogatások terén a kormány lényeges intézkedéseket tervezett, például a gyermekek utáni adókedvezmények megduplázását, ami jelentős támogatást nyújthat a három vagy több gyermeket nevelő családok számára.

Az inflációval kapcsolatos várakozások vegyesek, a kormány 3,2%-os inflációval számol, de szakértők figyelmeztetnek, hogy a megélhetési költségek emelkedése, valamint az előre látható adóemelések még ezt is felülírhatják.

A gazdaság kockázatai között szerepel az amerikai gazdasági politika alakulása, a világgazdasági trendek és a magyar gazdaság belső gyengeségei, melyek jelentős hatással lehetnek a hazai költségvetési tervek végrehajtására. A szakértők azt javasolják, hogy figyeljük a globális eseményeket és a magyar piac mozgását, mivel ezek döntő hatással lehetnek a jövő évi gazdasági kilátásokra.