Legfrissebb hírek szerint Oroszország területén legalább tizennégy atomraktár található, amelyek Ukrajna drónjainak elérhetőségi zónájába esnek. Két raktár kifejezetten a határ közelében helyezkedik el, míg öt további raktár valamelyest távolabb fekszik – derül ki a Foreign Affairs értesülése alapján, amelyet a Portfolio is átvesz.

Ez a tény különös jelentőséggel bír, mivel az ukrán hadvezetés folyamatosan nyomást gyakorol a nyugati szövetségeseire, hogy engedélyezzék számukra a modern fegyverrendszerek használatát orosz célpontok ellen, beleértve az atomtámaszpontokat is. Ukrajna eddig csak a hagyományos célpontokra, mint infrastruktúrára, repterekre, kőolajtárolókra és laktanyákra kérte az engedélyt a támadásokhoz.

A jelentés arra figyelmeztet, hogy ezeket az orosz raktárakat különösen nagy veszély fenyegeti, hiszen robbanófejeket tárolnak itt. Képzeljük el, mi történne, ha egy ukrán drón sikeresen csapódna bele valamelyik orosz telepbe: a robbanás következtében radioaktív anyagok juthatnának a környezetbe, amely komoly kockázatot jelentene mind a helyi lakosság, mind a környező területek számára.

Az orosz kormány tavaly döntött az atomfegyverek elszállításáról a belgorodi állomásról, miután Ukrajna dróntámadásokat hajtott végre a térségben. Ez a lépés nyílt elismerése volt annak, hogy a Kreml felmérte: nem megengedhető, hogy a harcok közvetlen közelében atomtöltetek helyezkedjenek el. A belgorodi területen kívül azonban más orosz raktárak is vannak, amelyek a közelben találhatók, de ezek helyzetéről nem érkezett friss információ.

Az orosz telepek megtámadása nemcsak a nukleáris fegyverek biztonságát kockáztatja, hanem egy potenciális kaotikus helyzetet is teremthet, ahol illetéktelen személyek szerezhetnek hozzáférést az itt tárolt robbanófejekhez. A Foreign Affairs cikke arra is figyelmeztet, hogy az orosz haderő precedensértékű támadásokat hajtott végre ukrán célpontok ellen olyan támaszpontokról, ahol atomfegyverek is jelen voltak, ezzel pedig legitim célponttá tették ezeket az ukrán részéről.

Bár a drónbecsapódás nem feltétlenül vezetne nukleáris katasztrófához, a helyzetet súlyosbítja a korosodó támaszpontok állapota és a nem kívánt karbantartási problémák, amelyek megnövelik a balesetek valószínűségét. Mindez különösen aggasztó, figyelembe véve a 2023-as Wagner-lázadás tanulságait, amely megmutatta, hogy külső csoportok is komoly fenyegetést jelenthetnek a nukleáris eszközökre.