Világ

A világtörténelem első biológiai fegyvere: egy 800 éves titok

2024-11-16

Szerző: Máté

A középkor sötétsége és titkai számos megpróbáltatással teli, véres konfliktust rejtett magában. Ezen időszak alatt az emberek közötti háborúk példátlan kegyetlenségekkel jártak, köztük a norvég polgárháború is, amely 1130 és 1240 között zajlott. A Sverris saga szerint a támadók egy megrázó cselekmény részeként a „Well Man” néven ismert férfi holttestét fejjel előre dobták be Sverre Sigurdsson király erődjének kútjába, szándékosan megmérgezve annak vízkészletét.

Ez a történet pedig talán a világ első biológiai fegyverének valósága – sokáig vitatták a tudósok, hogy a sajtóban megjelenő információk ténylegesen valós alapokon nyugszanak-e. A felfedezés nyomán, amely 1938-ban kezdődött, a középületi fényűzésben felbukkant holttest az évek során új és újabb titkokat rejtett. A legújabb kutatások DNS-analízisa megerősítette, hogy a férfi valóban az a „kútember”, akinek a nevét a saga említi.

A régészek a Sverresborg romjai között találták meg a maradványokat közel 6,5 méter mélyen, ám a technológiai korlátok miatt sokáig nem volt lehetőség a részletesebb vizsgálatra. Az igazi áttörés Anna Petersén, a Norvég Kulturális Örökségkutató Intézet régésze által vezetett ásatásoknál következett be 2016-ban, amelyek során a holttestet exhumálták. A felfedezés során kiderült, hogy a férfi a harmincas-negyvenes éveiben járt, és az állapota azt mutatja, hogy korábban súlyosan megsérült, mielőtt a kútba dobták.

A kutatások kimutatták, hogy a férfi várhatóan világos bőrű volt, valamint szőke vagy világosbarna haja. A genetikai analízisek alapján a férfi családi származása a legdélebbi norvég megyéből, a mai Agderből ered. Érdemes megjegyezni, hogy ebből a régióból indultak hódító útjukra a Bagler frakció tagjai is, ami azt sugallja, hogy a kútba dobott holttest egyfajta biológiai fegyverként funkcionálhatott a háború idején.

Ez a felfedezés nem csupán a középkori háborús stratégiákról nyújt betekintést, hanem azt is megmutatja, hogy a történelmi források és a modern tudomány hogyan tudják kiegészíteni egymást. A következő lépés a további részletek feltárása, biztosak lehetünk benne, hogy a közeljövő tudományos kutatásai még sok érdekes részletre fényt derítenek.