Utolsó figyelmeztetés! Ne hagyja ki az Ahol a folyami rákok énekelnek című filmet a Netflixen, mert november 13-ig még megtekintheti! Delia Owens regényéből készült film már bemutatásra került, és bár a kritikusok nem voltak elragadtatva, a közönség 8,5-tel jutalmazta az IMDb-n. De miért is áll ez a film annyira a középpontban?

A film és a regény kapcsolatában mindenki követ el hibát, amikor a könyv alapján más nézőpontokat vár el a vásznon. Ezért a filmek gyakran nem teljesítik a regényhez fűződő elvárásokat, ami egy újabb konfliktushoz vezet a nézők körében. A Ahol a folyami rákok énekelnek film nem csupán a bűnügy megelevenítéséről szól, hanem egy nő túléléséről a brutális valóságban.

A sokak által várt krimi vagy romantikus dráma helyett a film inkább egy misztikus világot tár elénk, ahol a főszereplő, Kya Clark (Daisy Edgar-Jones) története felnőtté válása és a világ brutalitása körül forog. A mocsári vidék romantikus ábrázolása sokszor eltakarja a valóság sötét oldalát; az erőszak, a magány és a kiszólítás mind-mind megjelennek a háttérben.

A film tele van szimbólumokkal, amelyek erősítik az érzelmi hatásokat, ám a valóságtól való eltávolodás gyakran zavarba ejtő. A mocsári élet nem lehet ennyire idealizált, és a családon belüli erőszak romantizálása több kérdést is felvet.

Egyértelmű: a film nem is próbálja meg valósághűen ábrázolni Kya sorsát, ami miatt sokan csalódottan távozhatnak. Ugyanakkor a film szépsége a kiváló operatőri munkában és a producerek alapos munkájában rejlik, ahogyan Kya történetének szépségét viszik színpadra.

Ellenállunk annak a kényszernek, hogy egy romantikus dráma kereteiben értékeljük a filmet; sokkal inkább nézzük meg, hogy Kya életében valóban mi rejlik, és mit mond el a társadalomról. Miért érdemes megnézni ezt a filmet? Mert emlékeztet minket arra, hogy a világ nem csak mesebeli történetekből áll. Lássuk be, nem mindenkinek adatik meg a boldog befejezés, és a mocsár világa, ahonnan Kya származik, hemzseg a váratlan eseményektől és nehézségektől.

Hage Móni, a pszichológus az alábbiakat mondta: 'A film satírozott érzelmi világot teremt, de a néző számára fontos, hogy szembe nézzen a valósággal, miközben Kya traumáit és küzdelmeit figyeli.' Éppen ezért ez a film nem csupán egy szórakoztató történet, hanem egy figyelmeztetés is a valóságra, ami gyakran elkerüli a figyelmünket.

Végső soron, Ahol a folyami rákok énekelnek nem maga az ideális filmélmény, hanem egy újabb lehetőség arra, hogy rávilágítson a modern társadalom problémáira. Ha nem nézünk szembe a valósággal, könnyen elveszhetünk a rózsaszín álmok világában.