Utolsó kaland

Ez lett volna Kázmér Kálmán dramatizált dokumentumfilmjének címe, amely Bartók nyomában jár. A film elsőre talán kissé unalmasnak tűnik, azonban kétségkívül pontosan tükrözi azt a világot, amelyben Bartók Béla tevékenykedett. A második világháború sötét árnyéka egyre inkább ránehezedett Európára, miközben Bartók intenszíven kutatta a magyar népzene gyökereit Törökországban.

Két nemzet baráti kapcsolata

A filmet a magyar–török kulturális évad egyik fontos eseményeként mutatták be az Urániában. Ritkán tapasztalhatunk olyan kapcsolatot két nemzet között, amely ennyire baráti, szinte testvéri. Bartók Béla nem csupán a saját népzenei gyökereit kereste, hanem felfedezte a dolgok összekötő szálait is a magyar és a török kultúrák között. Kísérletei során a népdalokban és népzenékben a közös létezés nyomait próbálta feltárni, sőt, felfedezni azt az élő kapcsolatot, amely a múltat a jelennel köti össze.

A film főszereplői

A film főszereplői Török Tilla és Erdinç Tunçbilek, akik nem színészek, de a film hitelességét és érzelmi mélységét hozzák. Folyamatosan döbbenten tapasztalhatjuk meg, ahogy a két fiatal művész Bartók nyomdokaiba lépve próbálja megismerni azokat a népdalokat, amelyeket Bartók Béla is megörökített. Bartók nem csupán a múlt kultúráját kutatta, hanem próbálta azt a jelenbe is átültetni, ahogy a Törökországban végzett gyűjtései után sokáig a helyi kultúra hangsúlyait ismerheti meg.

Ironikus párhuzam

A dokumentumfilm iróniát mutat, hiszen míg a két fiatal a Bartók által már felfedezett népdalfeldolgozásokkal foglalkozik, a valóság az, hogy Bartók Béla tizenöt évvel a törökországi gyűjtései után elhagyta Magyarországot, mivel a háború elől menekülnie kellett. Az a vágy, hogy ott letelepedjen, a korszak politikai eseményei miatt nem teljesülhetett, és ez a fájó keresés belerondított az életébe.

Bartók-örökség kutatása

A film zeneiségén kívül a Bartók-örökség kutatása is középpontba kerül. A jelenkor jeles népzenekutatója, Sipos János, aki saját elmondása szerint szoros kapcsolatban áll a török népzenével, kiegészíti Bartók munkáját, amelyet a kényszerű emigráció miatt nem tudott befejezni. Sipos képes olyan összefüggéseket feltárni, amelyeket Bartók is keresett, így a két művész helye is hangsúlyt kap a filmben.

A film készítése és üzenete

A nyolcvanperces "Bartók nyomában" dokumentumfilm a Nemzeti Filmintézet, a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Nomád Nemzedék közreműködésével készült. A török producer, Diloy Gülün, a magyar producer pedig Farkas Csaba. A film emlékeztet minket arra, hogy a zene és a kultúra határok nélküli, és hogy Bartók öröksége ma is él, keresve a közös gyökereket.