Bevezetés

A szomszédos Szingapúr kötelező nemzeti szolgálatával ellentétben, ahol minden férfi állampolgárnak és állandó lakosnak kötelező részt venni a hadseregben, Malajzia egy nyári tábor formájában vezette be, amelyet korábban „haditábornak” hívtak. Adly Zahari védelmi miniszter-helyettes bejelentette, hogy januártól 500 fiatal bevonásával kezdődik a program Kuala Lumpurban és Pahangban, majd 2026-ra 13 táborra bővítik az ország egész területén.

A program részletei

A kormány tervei szerint minden 16 éves vagy annál idősebb nő és férfi automatikusan részt vesz a sorsláson, így a létszám júniusra 1000 főre emelkedik. Azok, akik kiválasztásra kerülnek, a 35. életévük betöltése előtt egy kedvezőbb időpontra halaszthatják a részvételüket. A program finanszírozására a kormány 50 millió ringgitet, azaz körülbelül 11,47 millió amerikai dollárt különített el.

Korábbi tapasztalatok

A nemzeti szolgálat korábbi tapasztalatai alapján Szingapúrban ezt a programot a fiatal férfiak beavatási rítusának tekintik, amely kulcsfontosságú a társadalmi egység előmozdításában és a nemzetbiztonsági infrastruktúra megerősítésében. A maláj program 2003-ban indult, hogy javítsa az etnikai kohéziót, és azóta több mint 900 ezer főt foglalt magában.

Kritika és aggályok

Az utolsó nemzeti szolgálati programot 2018-ban törölték el, miután a kabinet megállapította, hogy a program nem érte el céljait, és politikai indoktrinálásra használták. E rövid fennállása alatt azonban 23 halálos áldozatra volt szükség, ami súlyos aggodalmakat ébresztett a tábortagok biztonsága miatt. A problémák a táborok higiéniai állapotainak hiányosságára és az ott tapasztalható élelmiszer-mérgezésekre is visszavezethetők.

Társadalmi diskurzus

A maláj társadalomban a program visszaállításával kapcsolatban élénk vita alakult ki. Sokan megkérdőjelezték a terv hatékonyságát, és hangsúlyozták, hogy a költségeket inkább az egészségügyi szolgáltatás javítására kellene fordítani. Mások, akik korábban részt vettek a programban, időpocsékolásnak minősítették. Rahmat Isa, aki 2010-ben járt a programban, azt mondta, hogy az nem befolyásolta sem a hazaszeretetét, sem a karakterét, így nem lehetett eredményeket elérni.

Politikai vélemények

Anwar Ibrahim, Malajzia miniszterelnöke, 2013-as kritikáit is felidézte, amelyben a nemzeti szolgálatot költségpazarlásnak nevezte. A programtól való távollét azonban nem mindenki számára volt negatív; a Maláj Fiatalok Tanácsának elnöke, Izzat Afifi Hamid arra figyelmeztetett, hogy a befektetés a humán tőkébe egyenértékű az oktatási és egészségügyi rendszer fejlesztésével.

Reformtervek és célok

Najib Razak korábbi miniszterelnök alatt a nemzeti szolgálat reformokat ígért, amelyet a Mahathir Mohamad vezette új kormány pajtásának is sokan láttak. A megújult program célja a katonai alapismeretek elsajátítása 45 nap alatt. A különbség a korábbi táborok és az új program között az, hogy az új résztvevők meglévő katonai táborokban és egyetemi kampuszokon végzik majd el a képzést. A miniszter reméli, hogy a program tapasztalatvesztés helyett inkább a fiatalok fegyveres erők iránti tiszteletét és hazaszeretetét erősíti, hozzájárulva a nemzetvédelmi készségeik fejlődéséhez.