Az elmúlt évek lakástámogatásai jelentősen növelték a lakásárakat a magyar piacon, emiatt sokak számára a saját ingatlan megszerzése szinte lehetetlenné vált. Ezt állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése, amely az elmúlt évek ingatlanpiaci drágulásának mértékét vizsgálta.

2010-2014 között a fővárosban és az ország többi részében is stagnált az új és használt lakások négyzetméter ára. 2015-től kezdve a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és 2019-től a babaváró hitel bevezetésével az ingatlanok iránti kereslet jelentősen megnőtt, ami az árak emelkedésében is megmutatkozott. Mindezek hatására 2010-hez képest 2023-ra Budapesten az új lakások ára 3,6-szorosára, míg a használtaké 3,5-szörösére nőtt. Az országos átlag hasonló trendet követett az új lakásoknál, míg a használt lakások 2,7-szeresükre drágultak.

Az áremelkedést érdemes a havi nettó átlagkeresetekkel is összevetni. A GKI megvizsgálta, hogy hány havi keresettel érhető el egy 60 négyzetméteres lakás. 2023-ban Magyarországon egy ekkora használt lakást 69, míg egy újat 155 havi nettó átlagkeresetből lehetett megvenni (5,75 és 12,9 éves fizetés).

Budapesten egy használt lakásért 140, míg egy új lakásért 200 havi, azaz majdnem 17 évnyi átlagkeresetből lehetett vásárolni.

Ha egy kétkeresős, átlagkeresetet kapó pár akar lakást venni, és jövedelmük húsz százalékát félre tudják tenni, akkor egy átlagos használt lakást 173 hónap (több mint 14 év) múlva tudnának megvenni, ha minden más változatlan marad. Ez az érték az új lakások esetében 389 hónap, azaz több mint 32 év. Budapesti használt lakásoknál ehhez 350 hónap (több mint 29 év), míg új lakások esetében 500 hónap (több mint 41 év) szükséges. (A becslés a Központi Statisztikai Hivatal által közölt havi nettó átlagkereseten alapul, amely csak a foglalkoztatottak 68 százalékát reprezentálja.)

A GKI szerint megállapítható, hogy országosan a használt lakás vásárlásához szükséges hónapok száma 2015-től kezdődően közel stagnálást mutatott, míg az új lakás, valamint a budapesti használt lakás vásárlásához szükséges hónapok meredeken emelkedtek.

A lakhatási válság elemzésekor az üresen álló lakások számát is érdemes figyelembe venni. Országos szinten 572 ezer lakás, a teljes lakásállomány 12,5 százaléka, míg Budapesten 160 ezer lakás, a teljes lakásállomány 16,7 százaléka áll üresen. Ezek egy része rossz állapotú, felújításra szoruló vagy feketén kiadott lakások. E lakások felújítása, modernizálása sok esetben sokkal olcsóbb, mint új lakások építése, így ugyanolyan költségből több lakás lenne elérhető. A gazdaságélénkítő hatásuk sem elhanyagolható. A megfelelő felújítási programok indítása különösen fontos lenne a lakhatási válság idején, amikor a saját tulajdonú lakáshoz való hozzájutás nehézségei fokozódnak. A GKI elemzése rávilágít arra, hogy a meglévő ingatlanok hasznosítása lehet a jövő megoldása a lakáspiaci problémákra.