Nem mindennapi esemény zajlik a hazai gazdaságban. A nemzetgazdasági miniszter a minap bejelentette, hogy 2024 végére Magyarország államadósságának GDP-arányos rátája 73,9-74% közé emelkedik, ami komoly aggodalomra ad okot. Ez a tendencia azt jelenti, hogy a 2023-ban tapasztalt 73,4%-ról jelentős növekedést láthatunk.

A növekedés mögött több ok áll:

1. **Tervezett hiány**: A költségvetési hiány a várttól magasabb lett, ami a kormány pénzügyi igényeit befolyásolta. Az állam nem tudta teljesíteni a gazdasági előrejelzéseket, így a hiány mértéke kifutott a tervezett keretek közül.

2. **Forint gyengülése**: A devizaadósság a GDP 30%-os szintje körül mozog, a forint gyengülése tovább súlyosbította a helyzetet. 2023 decemberében 382 forint volt egy euró, míg tavaly év végére ez 410 forintra emelkedett, ami komoly pénzügyi terhet jelentett az állam számára.

3. **Gazdasági teljesítmény romlása**: A tavalyi gazdasági teljesítmény elmaradt a várttól, ami szintén hozzájárult az adósság növekedéséhez. Az Eximbank adósságának emelkedése és a költségvetési bevételek elmaradása a recesszió miatt továbbá emelte az államadósság szintjét.

Ez a helyzet különösen aggasztó, hiszen a 2020-as COVID-krízis utáni csökkenő tendencia most megfordult. A 2023-ra tervezett költségvetési számok is inkább önáltatásnak bizonyultak. Az elemzések szerint a 2024-es GDP-növekedési várakozások 4%-ról 0,5%-ra csökkentek, míg az inflációs prognózis az eredeti 6%-ról 4%-ra módosult.

Ezért nem meglepő, hogy a kormány költségvetési politikája már tavaly nyáron is kritikák kereszttüzébe került. A költségvetési hiánycél drámaian megváltozott, míg 2023 tavaszán a kormány egy újraírják, két kiigazító csomagot hirdetett meg, amelyek adóemeléseket és beruházások elhalasztását is tartalmazták.

Az elkövetkező évek a kormány számára kockázatosnak ígérkeznek, hiszen a 2025-ös költségvetési tervezés már most is jelentős bizonytalanságokkal néz szembe. A szakértők szerint a gazdasági növekedés várt üteme is alacsonyabb lehet, mint amit a kormány jelez, ami tovább már destabilizálhatja az államadósság helyzetét.

Az adósság kezelése tehát kulcsfontosságú kérdés lesz 2024-ben, hiszen a választások előtt érzékeny fogadtatásra találhat a nép körében. A kormány célja, hogy a várakozásokat ne csupán kezelje, hanem túlszárnyalja, így a költségvetési fegyelem jelentős szerepet fog játszani a következő időszakban. Hogyan reagál a kormány a felmerülő gazdasági kihívásokra? E kérdésre a következő hónapok eseményei adhatják meg a választ!