Kurszk városában körülbelül ötven ember tüntetett a Vörös téren, miután az ukrán fegyveres erők offenzívája miatt otthonaikat elhagyni kényszerültek. A demonstrálók szerint az orosz hatóságok nem nyújtanak számukra megfelelő segítséget, sokan panaszolták, hogy hajléktalanná váltak. Alekszandr Hszinsztein, a Kurszki terület új vezetője, aki alig egy hónapja került pozíciójába, próbálta megnyugtatni a civileket, kijelentve, hogy „nem maradtok hajléktalanok”, ám kijelentései csak fokozni látszották az aggodalmakat.

Miközben az orosz politika és állami gépezet számos kihívással néz szembe, a helyi vezetők figyelmeztetnek a korrupcióval kapcsolatos problémákra is, különösen a helyi hatóságok körében.

Ukrajna nem csupán a frontvonalon néz szembe nehézségekkel; a hazaárulással vádolt politikai figurák, mint Vadim Novinszkij, az ukrán orosz ortodox egyház „kurátorának” vádjával, szintén jelentős politikai feszültségeket okoznak. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vizsgálata szerint Novinszkij aktívan népszerűsítette az orosz narratívát Ukrajnában, amivel tovább növelte a feszültséget az orosz oktatás és propaganda hatására.

A közelmúlt eseményei között szerepel, hogy csütörtökön Kijevet újabb ukrán rakétatámadás érte, amelynek következtében több ember meghalt, és többen megsérültek. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere, megerősítette, hogy különböző épületek rongálódtak meg, és több autó kigyulladt a támadás következtében.

A háború folytatásával Ukrajna körüli politikai helyzet is egyre bonyolultabbá válik. Donald Trump, az Egyesült Államok leendő elnöke, már azt nyilatkozta, hogy szeretné mielőbb lezárni a konfliktust, ezzel párhuzamosan Olaf Scholz, német kancellár is bizakodóan nyilatkozott amiatt, hogy az Egyesült Államok nem tervezi a katonai támogatás leállítását.

A közvélemény számára kétséges, hogy ez a növekvő feszültség milyen irányba tereli Ukrajna sorsát. Jurij Butuszov ukrán újságíró megjegyezte, hogy az Ukrán Fegyveres Erőknek szükséges lenne a Dnyipropetrovszki terület védelmére összpontosítani.

Marija Zajceva, a belorusz önkéntes katona, aki a háború kezdete óta harcolt az ukrán hadseregben, január 17-én vesztette életét. 2020-ban részt vett a belorusz elnökválasztási csalásellenes tüntetéseken is, amiért súlyosan megsebesült, később Csehországban kezelték.

A háború hatásai nemcsak a harcmezőkön, hanem a társadalomban is megmutatkoznak. Az elmúlt évek során több száz belorusz önkéntes harcolt az ukrán hadsereg oldalán, többen közülük sajnos életüket vesztették a konfliktus során.

A helyzet tovább bonyolódik az orosz katonai hackerek tevékenységével is, akik a nyugati kormányzati tisztviselők WhatsApp-fiókjait célozzák meg. Az új támadási módszerek felhívják a figyelmet a digitalizáció és a kibervédelem fontosságára a modern háborúkban.

Kétségtelen, hogy a háború továbbra is komoly véleménymódosító hatással van a világ politikai tájára, és a következmények megértéséhez türelem és figyelem szükséges.