A Covid-19 járvány tanulságai alapján a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) élvonalbeli szerepet játszhat a jövőbeni világjárványok megelőzésében. A Rapid-Grip néven ismert projekt keretein belül, amely három évig zajlik, a cél egy olyan interdiszciplináris megközelítés kidolgozása, amely lehetővé teszi az új kórokozók gyors és hatékony kezelését.

A Rapid-Grip projekt célja, hogy egy új vírus esetén 100 napon belül hozzáférhetővé váljon az oltóanyag. Röst Gergely, a projekt vezetője hangsúlyozta, hogy ez nem csupán a vakcina kifejlesztésére vonatkozik, hanem egy jól körülhatárolt és végrehajtható, nemzetközi stratégiát is magába foglal, amely a legjobb oltási gyakorlatok alkalmazására összpontosít.

A projekt fázisai

A projekt három integrált fázisból áll: 1. Először a kórokozókkal kapcsolatos adatokat kell feldolgozni, és megbecsülni a járványügyi paramétereket. 2. A második szakaszban járványtani modellezés megy végbe, ahol a nemzetközi kutatócsoportok előrejelzéseket készítenek és különböző szcenáriókat dolgoznak ki. 3. Végül a modellezések eredményeit a gyakorlatban kell hasznosítani; konkrét ajánlások és közegészségügyi programok készülnek a kutatások alapján.

A projektben a Kyotói Egyetem tudósainak tapasztalataira építve a SZTE munkatársai fogják vezetni a modellezési munkát. Az amerikai Yale Egyetem epidemiológiai szakértői pedig a járványügyi protokollokat és az ajánlásokat fogják kidolgozni.

"Egy platformot teremtünk, ahol a három kutatócsoport együtt dolgozhat, ezáltal biztosítva a szükséges gyorsaságot a járványok azonosításában és a gyakorlatba való átültetésben" - nyilatkozta Röst Gergely. Ez az együttműködés új módszertanok kidolgozására is lehetőséget ad, amelyek ötvözik a különböző intézmények szakértelmét.

A projekt megvalósítása a tudományos háttér kidolgozásával kezdődik, a harmadik évben pedig a tevékenységeket hasznosítható szolgáltatássá alakítják. Ezt követően a kihasználható eredményeket nemzetközi szervezeteknek, mint például a WHO, bemutatják.

Érdekesség, hogy a projekt elnyerése óta már más nemzetközi kutatócsoportok, köztük kanadai szakemberek is jelezték, hogy csatlakozni szeretnének a Rapid-Griphoz, jelezve, hogy a projekt nem csak Európát, hanem a globális közegészségügyi közösséget is magával rántja.

Összességében az SZTE nemcsak Magyarország, hanem a nemzetközi járványügyi kutatás egyik fontos középpontjává válhat, ahogy a világ új kihívásokkal néz szembe a járványok terjedése terén.