Bevezetés

2021. január 20-án iktatták be Joe Bident, az Amerikai Egyesült Államok 46. elnökét, ám mégis több mint két éven át nem küldött Magyarországra nagykövetet az új adminisztráció. Amikor végül meghívták David Pressmant, Bill Clinton egykori külügyminiszterének különleges tanácsadóját a nagykövetjelölti meghallgatásra, a kormány nem fogadta őt barátságosan.

Pressman kritikái

Pressman már a meghallgatása során nyíltan bírálta Magyarországot, kijelentve, hogy az Orbán-kormány elnyomja a civil szervezeteket és az LMBTQ közösségeket, miközben az ország súlyos orosz befolyás alá került. E kritikákra Bayer Zsolt, a kormánypárthoz közel álló publicista azt válaszolta, hogy a nagykövet jobb, ha elhúzódik az országból, még mielőtt belépett volna.

Magyar kormányzati reakciók

Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, ekkor Pressmant „helytartóknak” nevezte, mondván, hogy a nagykövet beleavatkozik az ország belpolitikájába. 2022 szeptemberében Pressman megérkezett Budapestre, ahol sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a két ország közti együttműködés felértékelődött. Az elhangzott szavak ellenére a feszültségek nem csillapodtak.

Folyamatos támadások

A diplomatát folyamatosan támadták a kormány részéről. A kormánypárti véleményformálók kifejezték, hogy a bírók nem politizálhatnak, így le kellene mondaniuk a nagykövettel való találkozóik miatt. Pressman 2023-ban a New York Timesnak nyilatkozott, ahol arról beszélt, hogy őt homofób zaklatások érték Magyarországon.

A feszültségek fokozódása

Bár a nagykövet többször is helyzetet próbált javítani, a magyar kormány továbbra is nagyon kritikus volt vele szemben. Orbán Viktor a magyar belpolitikai párbeszéd egyik központi alakjává tette Pressmant, aki a kormány kritikáira reagálva többször emelte fel a szavát Oroszország és az ukrajnai háború kapcsán. A kormány vezetése azt sérelmezte, hogy Pressman mindenáron bele kívánja vinni Magyarországot a konfliktusba.

Politikai találkozók és szankciók

A diplomata félév fontos eseménye volt, hogy a kormányszóvivők a sajtóban próbálták megszólítani Pressman találkozóit, a vacsoráit, amelyekre politikai szereplőket is meghívott. Gyöngyösi Márton, a Jobbik egykori elnöke különösen ellentmondásos találkozója miatt vált céltáblává, hiszen ő támogatta a zsidók listázását a parlamentben.

A konfliktusok eszkalációja

Miközben Pressman különféle diplomáciai eseményeken volt érintett, a magyar kormány számára egyre nehezebbé vált a helyzet, különösen a szankciók bejelentése előtt. David Pressman 2023 áprilisában hírét keltette, hogy az Egyesült Államok szankciós listára helyezett magyar cégeket, ami tovább rontotta a két ország kapcsolatát.

Záró gondolatok

A legutóbbi szankciók bejelentését követően Szijjártó Péter sürgősséggel hívta be a diplomatát. 2023 során Pressman folyamatosan arra figyelmeztette Magyarországot, hogy a helyzet romlani fog, ha nem távolodnak el Oroszországtól. A konfliktusok feszültsége egyre nőtt, amiért David Pressman nemcsak az amerikai politikában, hanem a társadalmi diskurzusban is maradandó nyomot hagyott.