A legfrissebb jelentések szerint az Európai Unió gazdasági irányelvei gyökeresen megváltoztatják a magyar kormány terveit. A versenyképesség javítása érdekében az EU új közpolitikát javasol, amely különös figyelmet fordít az iparvédelmi és klimavédelmi intézkedésekre. A legfrissebb biztosjelölti meghallgatások során kiderült, hogy a jövőbeli eu-s költségvetési reformok célja a tagállamok közötti egyenlőtlenségek csökkentése és a fenntartható fejlődés elősegítése.

Stéphane Séjourné, az iparpolitikáért felelős biztosjelölt, éles kritikát fogalmazott meg Kína ipari túltelítettsége miatt, ami különösen aggasztó lehet a magyar gyártóknak, akik saját piacaik védelmére törekednek. Séjourné célja egy új, kohéziós alapokkal működő versenyképességi alap létrehozása, amely hosszú távon támogatja az EU ipari innovációját.

A klímaváltozás elleni küzdelemben Wopke Hoekstra klíma- és adópolitikai biztosjelölt a 2040-re kitűzött 90%-os kibocsátáscsökkentést szorgalmazta. Az EU versenyképességét emelni hivatott új adók bevezetése is a fókuszban van, amely különösen a fenntartható fejlődés érdekében lenne előnyös. Ezen intézkedések a magyar vállalkozások számára új lehetőségeket teremthetnek, ugyanakkor új kihívások elé is állíthatják őket.

Piotr Serafin, a lengyel költségvetési biztosjelölt, hangsúlyozta, hogy a karbonadó bevezetése elengedhetetlen a tagállamok közötti társadalmi egyenlőség megteremtése érdekében. A magyar kormány által eddig elutasított globális minimumadó bevezetése is napirendre kerülhet, amely egy új gazdasági környezetet teremthet.

A bizottságok előtt tartott meghallgatások során a biztosjelöltek egyértelműen jelezték, hogy az EU gazdasági védelmi intézkedései protekcionista szellemiségűek lesznek. A cél az EU iparának megerősítése, a külső versenytől való védelme, ami a magyar gazdaság szempontjából különösen fontos lehet az egyre növekvő nemzetközi verseny árnyékában.

Ezen túlmenően, a jövőben a közbeszerzések során egyre inkább előtérbe kerülnek a társadalmi és munkavállalói szempontok is, amely a magyar kormány által eddig népszerűsített intézkedéseknek is kedvezhet. Az uniós bürokráciát érintő reformok lehetőséget teremtenek arra, hogy a magyar vállalkozások könnyebben hozzáférjenek az uniós alapokhoz, ezzel finanszírozva a fenntartható innovációt.

Végezetül, kérdés, hogy a magyar kormány hogyan fog reagálni az új EU-s irányelvekre. A jövőbeli terveik annyira eltérhetnek az uniós célkitűzésektől, hogy új megoldások keresésére lesz szükségük, ha versenyképesek szeretnének maradni az EU keretein belül!