A legújabb felmérések szerint egy átlagos ember naponta 6 óra 40 percet tölt az internet böngészésével, ami évi körülbelül 100 napnyi aktív online jelenlétet jelent. Az emberek hajlamosak elfelejteni, milyen volt az élet az internet előtt, amikor még az ebédidőt sem vitte el a gyors keresés. Az internethez való hozzáférés folyamatai a háttérben számos különböző lépést igényelnek, amelyeket a világszerte elhelyezkedő adatközpontok végeznek.

Ezek az adatközpontok, ahol nagy teljesítményű számítógépek és hálózati eszközök találhatók, alapvető szerepet játszanak az internet működésében. Az adatok feldolgozása és tárolása helyben történik, azonban a megnövekedett igények, mint például a közösségi média, streaming és a kriptovaluták megjelenése óriási terheket rónak ezekre az infrastruktúrákra. A mesterséges intelligencia (AI) megjelenésével a helyzet csak tovább súlyosbodott, hiszen az AI alkalmazások működéséhez rendkívül nagy számítási kapacitás szükséges.

De vajon hogy néz ki egy adatközpont valójában? Az átlagos méret ezer és tízezer négyzetméter között mozog, de a legnagyobb komplexumok, mint a China Telecom telephelyei, akár egy négyzetkilométeren is elhelyezkedhetnek. Az adatközpontok belsejében hűtési rendszerek, szerverszobák és hatalmas energiaellátó rendszerek találhatóak, amelyek célja a folyamatos üzemeltetés biztosítása.

A világ adatközpontjainak áramfogyasztása jelenleg a globális áramfogyasztás 1,7%-át teszi ki, ami évente 460 terawattórát jelent. Az elemzők előrejelzése alapján a kereslet az évtized végére évi 19-27%-kal nőhet, így a globális kapacitás akár ötszörösére is nőhet 2030-ig. Ez óriási energiakihívásokat jelenthet, miközben azt is figyelembe kell venni, hogy a villamosenergia-hálózatok nem biztos, hogy fel tudnak készülni az ilyen mértékű bővülésre.

A technológiai ipar azt az irányt követi, hogy a fenntarthatóság érdekében az energiahatékonyság fejlesztésére összpontosítson. Az új mesterséges intelligenciához tervezett chipek és anyagok, mint például a gallium-nitrid (GaN) és a szilícium-karbid (SiC), ígéretes megoldások a jövő energiafelhasználásának csökkentésére, mivel hatékonyabban működnek magasabb feszültségen és hőmérsékleten.

A grafén is kiemelt anyag lehet a jövő adatközpontjaiban, mivel kiváló vezetőképességgel és rugalmassággal bír. A Georgiai Műszaki Egyetem kutatói már bemutattak egy grafén alapú chipet, amely jelentős előnyöket nyújthat a jelenlegi technológiához képest.

Az adatközpontok hűtési rendszerei is fontos kérdés: a hűtési igények akár a teljes energiafogyasztás 40%-át is kitehetik. Az új módszerek, mint a folyadékhűtés, 90%-kal is csökkenthetik a szükséges energiát, a hagyományos levegős hűtéshez képest.

A jövőbeli informatikai rendszerek tervezésénél kulcsfontosságú lesz a fenntarthatóság és az energiahatékonyság. Emlékeztetni kell arra, hogy a mesterséges intelligencia elterjedésével az áramigény drasztikusan nőhet, így a klímaváltozás elleni küzdelem és a megújuló energiaforrások fejlesztése elengedhetetlen feladatok maradnak a technológiai fejlődés mellett.