A tudósok, Karl és Bernhard Philberth, egy merész tervet álmodtak meg a nukleáris hulladék problémájának megoldására, amely 1968-ban Grönland jegén valósult volna meg. Elképzelésük szerint radioaktív anyagokat zártak volna fémgömbökbe, amelyeket a sarkvidéki jégtakaró alatt helyeztek volna el. Az ötletük célja az volt, hogy csökkentsék a nukleáris hulladékok környezeti hatásait, miközben a felmelegedés és a jég olvadása által a gömbök lassan mélyebbre süllyedtek volna és végül az óceánba kerültek volna.

A két katolikus pap és tudós hite szerint a tudomány felelőssége, hogy megoldásokat találjon az emberiség problémáira. Karl Philberth úgy vélte, hogy a fizika törvényei nem csupán matematikai vagy fizikai szempontból számítanak, hanem filozófiai következményekkel is bírnak. Bernhard pedig éveken át dolgozott a Vatikán szakértőjeként, ahol a nukleáris energiával kapcsolatos kérdéseket feszegette.

A Philberth-testvérek nemcsak elméletben gondolkodtak, hanem aktívan keresték a megoldást a radioaktív hulladék kezelésére. A terv értelmében a lassan bomló anyagokat visszaigényelték volna erőművek, míg a gyorsan bomlókat kerámia- és üvegtömbökbe olvasztották volna, fémhüvelyben elhelyezve a jég alatt.

A számításaik azt mutatták, hogy körülbelül 30 millió ilyen gömb készülne a világ atomerőműveiben 2000-ig, amelyek valahol 150 és 900 méter közötti mélyedésben állapodtak volna meg az olvadás során. A tervezetek szerint a gömbök tehát 20-50 ezer évig maradtak volna ott, és addigra a jég természetes vándorlása eljuttatta volna őket az óceánba, ahol már nem jelentettek volna veszélyt.

Az expediáció kulcsfontosságú szakasza a jégvastagság és összetételának vizsgálata volt, amely Grönlandra tett látogatásuk során kezdődött. Az amerikai hadsereg támogatásával különféle műszereket szállítottak, melyek képesek voltak megmérni a jég alatti állapotokat.

Bár a kísérletek során néhány műszer elromlott, a terved végül nem valósult meg. Az Antarktisz-egyezmény megszületése után, amely tiltotta a radioaktív hulladék elhelyezését a területen, a Philberth-testvérek egy másik utat választottak, és 1972-ben pappá szentelték őket.

Érdekesség, hogy a Philberth-testvérek által tervezett kriobotokat, azaz alvadék elementi vízgömböket a NASA is használja, hogy folytassák a jég alatti kutatásokat, főként az Antarktiszon és más jégfedte holdakon, mint a Jupiter Europa és Ganymede. A testvérpár öröksége tehát tovább él – tudásuk és hitük a földön kívüli élet keresésében és a természet titkainak feltárásában máig inspirálja a tudósokat.