A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint 2022 első kilenc hónapjában több mint 13 ezer sikeres elektronikus csalást regisztráltak az országban, ami összesen 15 milliárd forintnyi kárt okozott a magyar háztartásoknak. Az esetek közel felében csalók kábították el a felhasználókat, míg a másik felében adathalászat vagy a felhasználói fiókokhoz való közvetlen hozzáférés útján jutottak el az adatokhoz.

A jövőre vonatkozó előrejelzések szerint 2024 második felében az adathalász támadások száma több mint 200%-kal nőhet, s a hitelesítési adatokkal való visszaélés szintén hatalmas ütemben emelkedik. A mesterséges intelligencia fejlődése miatt a csalások minőségén is óriási a javulás, ezért még nagyobb óvatosságra int a szakértő.

Zala Mihály kiberbiztonsági szakértő kiemelte, hogy sokan tévesen gondolják, hogy átlagfelhasználóknak nem érdekesek a támadók számára. A realitás az, hogy bárki célponttá válhat, így rendkívül fontos a felelősségteljes online viselkedés és a gyanús üzenetekkel való óvatos bánásmód.

A kormány éppen emiatt szeretné megvédeni az állampolgárait az online csalásoktól. Az elmúlt évek során különböző kampányokat indított a szabályozott tevékenységek felügyeleti hatósága és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet, amelyek célja a felhasználók tudatosságának növelése. Míg a Digitalis Állampolgárság Program ambíciója, hogy egyszerűsítse és biztonságosabbá tegye a közigazgatási ügyintézést, a mesterséges intelligencia lehetőségei miatt is szükség van résen lenni.

A Digitális Állampolgárság Program keretein belül külön mobilalkalmazást terveznek, mely a már létező kormányzati nyilvántartások adatait egy központi helyen összegyűjti. Ezzel kapcsolatos tévhit, hogy az állam bármikor hozzáfér azokhoz az adatokhoz, amelyek már eddig is publikálva voltak, mint a személyes adatok, okmányadatok és gépjárművek adatai.

A program segíthet abban, hogy az ügyintézés gyorsabb és biztonságosabb legyen, de fontos hangsúlyozni, hogy a felhasználók adatainak védelme továbbra is prioritás. Ezen kívül a program nemcsak a magánszemélyek, hanem a cégek számára is kötelező lesz, hogy kiberbiztonsági auditot végezzenek, így javítva a rendszer általános biztonságát.

A nemzetközi tapasztalatok szerint már léteznek hasonló jól működő digitális kormányzati rendszerek, például a dán Digital Post platform, amely lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy hivatalos levelezést folytassanak az állami szervekkel.

Továbbá Észország a világ egyik legfejlettebb digitális államaként ismert, ahol szinte minden ügyviteli eljárás online valósítható meg. A dán és észt rendszerek példázza, hogy a digitális ügyintézés nem csak a jövő, hanem a hatékony és kényelmes megoldások irányába történő átlépés szükségessége is.