A Médiahatóság csütörtökön közzétette, hogy július 25-én, 16 óra 11 perckor elhangzott egy botrányos mondat a 'Jó napot, Magyarország!' című műsorban. A műsorban egy betelefonáló arról beszélt, hogy a Facebookon napi 15-20 üzenetet kap, amiben azt írják neki: 'Gyere a Tisza Párthoz!'. A válasza az volt, hogy ő szívesen menne, de nem rendelkezik kézigránáttal.

A beszélgetés során a telefonáló a magyar politikai élet polarizáltságára is kitért, megjegyezve, hogy az interneten sokszor csak a zöldek és liberálisok véleménye jelenik meg, éppen ezért a Tisza Párt támogatása a mainstream médiában nem jut elég figyelemhez. Juhász Zsolt műsorvezető azonban nem kommentálta a telefonáló kijelentéseit a kézigránát kapcsán, csak annyit mondott, hogy Magyarországon sok mindent lehet mondani, ami más országokban nem lenne lehetséges.

A Médiahatóság szerint a Rádió ezzel megsértette a gyűlöletkeltés tilalmát, mivel a műsorban olyan kijelentések hangzottak el, amelyek erőszakra buzdították a hallgatóságot egy politikai párttal szemben. A jogsértés következtében a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t egy százezer forintos bírsággal sújtották. A hatóság arról is tájékoztatott, hogy a műsorban elhangzott erőszakra buzdító kijelentések kárt okoztak a demokratikus diskurzusban.

Emellett a Médiahatóság találkozóján január 14-én további két másik rádiót is megbüntettek, és egy másik médiaszolgáltatóval szemben eljárást indítottak. Az ilyen esetek rámutatnak a magyar média és politikai diskurzus fokozott figyelemmel történő ellenőrzésére, amely elengedhetetlen a demokratikus értékek védelme érdekében.

Miért fontos ez? A gyűlöletbeszéd és erőszakra buzdító tartalmak terjedése komoly társadalmi feszültségeket generálhat, de a média szerepe kulcsszereplő a közvélemény formálásában. Az ügy kapcsán sokan kérdőre vonják a médiát: meddig mehet el a szólásszabadság, és honnan kezdődik a felelősség?