A gyerekkérdés, különösen az LMBTQ közösség szempontjából, Magyarországon egyre inkább elodázott téma. Amikor az LMBTQ-emberek gyermekvállalásáról esik szó, gyakran a házas, azonos nemű párok esete kerül előtérbe. De mit szólnak azok, akik nem tudtak szülők lenni, miközben a magyar jogszabályok és a kormány politikája alapvetően elnyomja a lehetőségeiket? Kanicsár Ádám András melegjogi aktivista és partnere, Petrekovits Márton videós tartalomgyártó egy közös projekt keretein belül keresték a válaszokat, tíz LMBTQ-alany megosztásával. Ők arról beszélnek, hogy milyen érzés a gyermekvállalás iránti vágy, miközben tudják, hogy valószínűleg ezt nem érhetik el.

A gyermekvállalás nem csupán magánügy, hanem politikai ideológia

A "Szülők, akik nem lehettünk" című videósorozat készítői hangsúlyozzák, hogy a gyermekvállalás a többségi társadalomban magánügy, azonban Magyarországon politikai és ideológiai kérdéssé vált. A 2020-as alkotmánymódosítás rögzítette, hogy az anya nő, az apa férfi, és a gyermek születési nemének megfelelő identitás jogának védelmét. Ezen túlmenően, 2021. március 1-jétől szigorították az örökbefogadás szabályait, ami azt jelenti, hogy a homoszexuális párok nem köthetnek házasságot, ezért nem is fogadhatnak gyermekeket.

Petrekovits Márton és Kanicsár Ádám együtt élnek, és bár az örökbefogadásra vonatkozó terveik kezdetben lelkesítettek, a heteroszexuális barátok családalapítási ügyei mellett a gyermektéma egyre inkább háttérbe szorult. Bartus Marcell, a közösségi médiában aktív 31 éves férfi kijelentette, hogy az elmúlt években sokat csökkent a melegek helyzete Magyarországon. "Egy ideje nem beszélünk a gyerekkérdésről, mert Magyarországon ez számunkra nem is juthat eszünkbe," mondta.

A jövő generációjának reménye

A megszólalók között volt, aki azt hangsúlyozta, el kellene menni az ügy védelmében Parisba vagy Strasbourgba, míg más a párjával való gyermekvállalásának lehetőségeitől tart, ezért akár a világ végére is elmenne, hogy ezt elérhesse.

Kanicsár Ádám megfigyelte, hogy a videósorozat során az alanyok sokat gondolkodtak saját szülőségi vágyukról, és nyitottan, önreflektíven beszéltek erről a kérdésről. Ezzel együtt az is kiderült, hogy a vágyuk és a valóság közötti szakadék a rendszerben való próbálkozásuk során egyre inkább dühbe, majd lemondásba torkollott. "A mai fiataloknak, akik ebben a jogi környezetben nőttek fel, fontos, hogy ne adják fel a reményt," figyelmeztet Bartus Marcell, aki több meleg párt ismer, akik a rendszerben való próbálkozásaik során sorra buktak el.

A társadalom elfogadásának hiánya

A társadalom elfogadásának hiánya miatt a különféle családmodellek értéke is erőteljesen csökken a közbeszédben. Ezen a környezeten belül Kanicsár és Petrekovits hangsúlyozzák, hogy a gyermekvállalás iránti vágyuk szembe találkozik a politikai ideológiával, amely megpróbálja megvédeni a tradicionális család értékét egy olyan környezetben, ahol ez a vágy teljesítése illegális útra terelheti őket.

A jövőt formáló gondolatok

Annak ellenére, hogy a közbeszédben is erősen jelen van a homofób narratíva, a pozitív példák, mint a nemzetközi LMBTQ közösség gyermekvállalásról szóló tapasztalatai, egy új perspektívát nyújtanak. Ezek a példák megmutatják, hogy a szeretet és a családi értékek nem feltétlenül a hagyományos formákra korlátozódnak, és kiállnak a jogokért, amelyek mindenki számára elérhetők kellene, hogy legyenek. Számos országban már van pozitív példa az LMBTQ párok gyermekvállalási lehetőségeire, Magyarországnak is ebbe az irányba kellene lépnie. Kérdéses, hogy a következő generációk hogyan fogják bejárni ezt az utat, és hogy ezek a témák miként kerülnek a közbeszéd középpontjába.