A közelmúltban komoly diplomáciai feszültségek alakultak ki Finnország és Oroszország között, miután az orosz külügyminisztérium beidőzítette a moszkvai finn nagykövetet. Az orosz fél tiltakozott a finségek által indított eljárás ellen, amelyben a Naftogaz ukrán állami gázszolgáltató kérésére 4,25 milliárd dollár értékű orosz állami ingatlanok lefoglalását rendelték el. E lépés a Krím 2014-es annexiója miatt indult, amely következtében komoly anyagi kártérítést követelnek Oroszországtól.

A lefoglalt ingatlanok között szerepelnek olyan helyszínek is, mint az Åland-szigetek részét képező ingatlanok és egy közeli helsinki katonai bázis, amelyek összértéke milliárdos nagyságrendű. Az orosz kormány már 2021 óta figyelemmel kíséri a nyugati országok szigeteit, úgy mint Svalbard és Gotland, mint lehetséges katonai célpontokat, különösen a jogi és demográfiai zűrzavarok közepette.

A finn Åland-szigetek autonóm státusza különösen érdekes kérdés Moszkva számára, mivel a szigetek geostratégiai helyzete lehetőséget kínál a nyugati országok gyengélkedésének kihasználására. Az Åland-szigeteken élő svéd ajkú lakosság, akik körülbelül 30,000-en vannak, jelentős autonómiát élvez. A helyiek jogaik védelme érdekében saját kormányzatuk van, amely a helyi törvényeket szabályozza.

Finnország 2023 áprilisában csatlakozott a NATO-hoz, ami tovább növelte a feszültséget a térségben. A finn lakosság körében igény mutatkozik az orosz konzulátus bezárására is az Åland-szigeteken, mivel sokan úgy vélik, hogy az orosz diplomaták tevékenysége veszélyezteti a finn szuverenitást. A petíció, amely 50 ezer aláírást gyűjtött össze, a Helsinki kormányt sürgeti, hogy cselekedjen.

Az orosz haderő ugyanakkor nem tétlenkedik, hiszen Putyin elnök az Ocean 2024 hadgyakorlatot indította el a Balti-tengeren, amely a legnagyobb ilyen jellegű gyakorlat az elmúlt 30 évben. Ennek során az orosz haditengerészet képességeit demonstrálja, ami újabb aggodalmakat, és valószínűleg újabb provokációkat generálhat a Balti-tenger térségében. Nikolaj Patrusev, a Biztonsági Tanács korábbi titkára, figyelmeztetett arra, hogy bármilyen finn lépés az Åland-szigetek státuszának megváltoztatására háborús konfliktushoz vezethet.

Ezek a feszültségek nemcsak a Finnország, hanem a NATO és Oroszország közötti viszonyt is próbára teszik, és könnyen eszkalálódhatnak, ha nem sikerül diplomáciai úton rendezni őket. A nyugati országok aggodalma pedig csak fokozódik, ahogy a helyzet egyre feszültebbé válik.