A globális gazdasági verseny egyik sarkalatos pontja a mesterséges intelligencia (MI), amely nemcsak a tudományos kutatások, hanem a gazdasági produktivitás jövőjét is alakítja. Az Egyesült Államok és Kína közötti versengés különös figyelmet kapott, mivel az MI alkalmazásával kapcsolatos előrejelzések szerint a jövő foglalkoztatottsága és gazdasági hatékonysága forradalmi változásokon mehet keresztül.

A mesterséges intelligencia működtetéséhez azonban jelentős energiaigény társul, hiszen a legmodernebb adatkörnyezetek, mint például a nagy adatk központok, hatalmas mennyiségű elektromos áramot igényelnek. A tervezett jövőbeli energiafogyasztás aggasztó, a becslések szerint 2023-ra az adatk központok az Egyesült Államok teljes áramfogyasztásának akár 8-25%-át is elérhetik 2030-ra.

A Google és más techóriások ezért komoly erőforrásokat fektetnek a fenntartható energiaforrásokba. Olyan megoldásokon dolgoznak, amelyek stabil, alacsony költségek mellett képesek biztosítani a szükséges áramot, miközben a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálható. A földrajzi elhelyezkedés is kulcsfontosságú: stabil jogi környezetben kell működésüket biztosítani, így Észak-Amerika és Skandinávia kiemelt szereplővé válik a jövő energiatermelésében.

A nagy adatk központok számára előnyösebb helyszínek azok, ahol alacsonyabb az átlaghőmérséklet, hiszen a hűtés energiaigénye így csökkenthető, így az északi régiók elsődleges helyszínek számítanak. A megfelelő infrastrukturális háttér, mint az áramellátás és az internetelérhetőség kiépítése szintén nélkülözhetetlen ahhoz, hogy versenyképes maradhassanak a nyugati techcégek a kínaiakkal szemben.

A jövő energiaellátásában a földgáz-alapú erőművek előtérbe kerülhetnek, mivel gyorsan telepíthetők és viszonylag alacsony költséggel üzemeltethetők. Azonban a fosszilis tüzelőanyagok szén-dioxid-kibocsátása nem felel meg a zöldítő trendeknek, így hosszabb távon a nukleáris energia ígérkezik a fenntartható alternatívának.

Az utóbbi hetekben számos amerikai technológiai vállalat bejelentette, hogy a nukleáris energia mellett kötelezi el magát. A Microsoft a Constellation Energy-vel kötött megállapodása keretében a Three Mile Island atomerőmű áramát kívánja felhasználni 2028-tól. A Google szintén bejelentette, hogy az újonnan kifejlesztett, kis moduláris atomreaktorokból tervez áramot vásárolni, ami ökológiai lábnyomát is csökkentheti.

A kérdés, hogy miért nem térnek át ezen cégek a megújuló energiákra, egyre aktuálisabbá válik. A vízenergia ugyan rendelkezik potenciállal, de jelenleg nem elegendő az Észak-Amerikában fennálló igények kielégítésére. A napelemek és szélturbinák esetében pedig a tárolási megoldások hiánya akadályozza a stabil és olcsó áramellátás biztosítását, különösen a mesterséges intelligencia energiaigényes alkalmazásainak szempontjából.

A mesterséges intelligencia fejlődése tehát nem csupán technológiai, hanem gazdasági kihívások sora előtt is áll. Egyre fontosabbá válik, hogy a cégek felelősségteljesen válasszák meg energiaforrásaikat, és a fenntarthatóság mellett a gazdasági versenyképességet is figyelembe vegyék. Az atomenergia mint megoldás nemcsak a szén-dioxid-mentesség miatt előnyös, hanem a stabil és folyamatos áramellátás garantálásához is hozzájárul.

A jövő energiaigényei és a technológiai fejlődés üteme kiemelkedő figyelmet igényel; ez indokolja, hogy befektetési lehetőségekként vizsgáljuk a nukleáris ipar szereplőit és az áramtermelési szektort. Az innováció és a zöldpiactendenciák követésével új, fenntartható alternatívákra találhatunk, miközben a globális versenyképességünket is fenntartjuk.