Az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelem hiánya komoly versenyképességi válságot jelent, amire már régóta figyelmeztetnek a szakértők. Enrico Letta olasz miniszterelnök nemrégiben kiadott jelentése is hangsúlyozza ezt a problémát, amely az uniós belső piac reformjának szükségességére mutat rá.

A közelgő uniós csúcstalálkozó témája is a versenyképességi kihívások kezelése lesz, különös figyelmet fordítva a közelmúltban bemutatott deregulációs csomagra és az energiapolitikai reformokra.

Az EU gazdasági problémái évtizedek óta felhalmozódnak. A 1990-es évek óta végrehajtott jelentős reformok, például a munkaerőpiacon, a tőke- és termékpiacokon nem hoztak figyelemreméltó eredményeket, amivel Európa munkaerő-termelékenysége továbbra is elmarad az Egyesült Államokétól. Ez a elmaradás a COVID-19 világjárvány óta még érezhetőbbé vált.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss jelentése szerint az európai gazdaságok több mint 20%-kal maradnak le az Egyesült Államok mögött egy főre jutó jövedelem tekintetében. Az alacsonyabb órabér-termelékenység nem a ledolgozott munkaórák számának csökkenéséből származik, hanem inkább a termelékenység hatékonyságának gyengeségéből.

Ez a felismerés arra utal, hogy nem csak a tőkebefektetések növelése, hanem a rendszerszintű akadályok megszüntetése is kulcsfontosságú lenne a probléma megoldásában. Ezen kívül az innováció mértéke is aggasztó, hiszen míg az amerikai technológiai vállalatok az R&D költségeiket 2023-ra megtízszerészték, az európai cégek ennek töredékét, csupán 3-4%-ot áldoznak kutatásra.

A stagnáló termelékenységi növekedés és a gyenge innovációs tevékenység Európában kiemeli, hogy a fiatal, dinamikus vállalatok sokkal kisebb szerepet játszanak a gazdaságban, mint az Egyesült Államokban. Emellett a piacon való megjelenésük aránya is alacsony.

A jelentés említi, hogy az EU-n belüli kereskedelem intenzitása kevesebb mint fele az Egyesült Államok államai közötti kereskedelemnek. Ez a különbség sok akadályt gördít a méretgazdaságosság és a hálózati hatások kihasználásának útjába, ami szintén hozzájárul a versenyképesség csökkenéséhez.

A jelentés hangsúlyozza a humántőke szerepét is: a magas színvonalú munkaerő hiánya akadályozza az innovációt és a termelékenységet. A fiatal vállalatok számára szükséges humántőke jelentős növelése, valamint a kockázati tőke könnyebb elérhetősége segíthetne a növekedésük előmozdításában.

Az IMF által javasolt intézkedések között szerepel az uniós belső piac mélyítése és a kereskedelmi akadályok lebontása, ami ösztönözheti a kutatásra és fejlesztésre irányuló befektetéseket. Az EU tőkepiaci uniójának előmozdítása szintén egy kritikus lépés lehet, amely hozzájárulhat a tőkefinanszírozás elérhetőségének javításához.

Ahhoz, hogy Európa versenyképességét visszanyerje, sürgős lépésekre van szükség. Az innováció és a termelés növelése elengedhetetlen, és ehhez el kell távolítani azokat a strukturális gátakat, amelyek akadályozzák a fejlődést. A jelentés megfogalmaz több olyan javaslatot, amelyek célja a gazdasági dinamizmus növelése az EU tagállamai között, valamint a versenyképesség helyreállítása a globális színtéren.