Az orosz-ukrán háború kapcsán az elmúlt hetekben egyre inkább előtérbe került a nyugati fegyverek orosz határok mögötti bevetésének kérdése. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy ez elengedhetetlen Ukrajna védelme érdekében, míg Vlagyimir Putyin arra figyelmeztetett, hogy ez újabb veszélyes eszkalációhoz vezethet, és potenciálisan hadiállapotot eredményezhet a NATO és Oroszország között.

A NATO és Oroszország közötti feszültség fokozódik, és az orosz elnök már számos alkalommal tett figyelmeztetéseket. Azonban az Egyesült Államok szerepe kulcsfontosságú lehet a brit Storm Shadow (valamint a francia SCALP) robotrepülőgépek bevetésében. A brit kormány már egy ideje fontolgatja ezeknek a fegyvereknek az orosz célpontok ellen történő alkalmazását, és a múlt héten Joe Biden amerikai elnök és Keir Starmer brit kormányfő személyesen is egyeztettek a kérdésről.

Az Egyesült Államok beleegyezésére azért van szükség, mert ők a NATO legfőbb vezető hatalmaiként jelentős befolyással bírnak az összes döntésre. Ráadásul, a Storm Shadow eltérő navigációs rendszere lehetővé teszi a bevetést anélkül, hogy a fegyverek navigációs pontossága közvetlenül a GPS-től függjön, így nehezebb őket az orosz elektronikus hadviselési eszközök által elérhetővé tenni.

Egy másik érdekes tény, hogy a Storm Shadow esetében a célpontok kijelölése is amerikai segítséget igényelhet. Az NATO hírszerzői rendkívül sokat segítenek az ukrán hadseregnek, beleértve a célpontok és a hadihajók mozgásának nyomon követését.

Az osztrák katonai szakértő, Tom Cooper szerint nem is ukrán szakemberek programozzák be a célkoordinátákat, hanem azt egy NATO „célozási csoport” végzi, ami azt jelenti, hogy a fegyverek valódi használata már nem csupán ukrán kezében zajlik le. Ez újabb lépcsőfoka lehet a konfliktus fokozódásának, hiszen ha Oroszország válaszul támadná a NATO csoportot, amely a Storm Shadow-okat irányítja, akkor az komoly nemzetközi feszültséget okozna.

Emellett fontos megemlíteni, hogy a Storm Shadow rakéták mennyisége korlátozott, és gyártásuk sem növelhető jelentős mértékben, így az oroszországi bevetést nem tekinthetjük döntő fordulatnak a háborúban. Ezen túlmenően Putyin többször is az orosz vörös vonalak meghúzásáról beszélt, és kérdéses, hogy mennyire lenne célszerű ezekkel a határokkal játszadozni.

Ezért terjedtek el olyan összeesküvés-elméletek, miszerint a konfliktus mögött nemcsak a katonai megfontolások, hanem gazdasági érdekek is állnak, és a nyugati országok tudatosan provokálják Oroszországot az eszkaláció érdekében. Az orosz rakéták esetleges válaszai a legutóbbi nyugati fegyverek bevetésére már nemcsak Ukrajna, hanem a NATO és az Egyesült Államok közvetlen érdekeit is érintenék.

Az biztos, hogy a geopolitikai helyzet egyre bonyolultabbá válik, és a következő hónapokban sok függni fog attól, hogy Oroszország hogyan reagál a nyugati lépésekre és hogy milyen mélységben vesz részt a NATO a konfliktusban.