A közelmúltban Kínában elindult a Sencsou-19 űrhajó, amely három asztronautát vitt a Tienkung (Mennyei palota) űrállomásra, ahol hat hónapon át végeznek tudományos kísérleteket. A küldetés parancsnoka Caj Hszű-csö, egy tapasztalt űrhajós, aki már korábban is járt az űrben. Társai között szerepel Szong Ling-tung, a légierő korábbi pilótája és Vang Hao-cö mérnök, aki első nőként vesz részt ezen a küldetésen.

Kiss László, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont igazgatója, kiemelte, hogy a három asztronautára jelentős kihívások várnak az elkövetkező hat hónapban, mivel több űrsétát és különböző kísérleteket fognak végezni az űrállomáson. A misszió célja, hogy előkészítsék a terepet a 2025-re tervezett Chinese Survey Space Telescope (CSST) felbocsátásához, amely hasonló képességekkel bír, mint a Hubble űrteleszkóp.

A CSST nemcsak a Föld körüli pályán fog keringeni, hanem a Mennyei palota űrállomás pályáján is, így a két eszköz közötti együttműködés új távlatokat nyithat a csillagászati megfigyelések terén. Kiss László hozzátette, hogy az űrhajósok rendszeresen fogják karbantartani az űrteleszkópot, frissíteni a műszereit és a szoftverét.

Az űrkutatás az utóbbi években Kína számára stratégiai fontosságúvá vált, és a vezetés elkötelezett a fejlesztések iránt. A csillagász megemlítette, hogy Kína már most is versenyben van a Nyugattal, és a következő évtizedekben vélhetően hasonló űrverseny alakulhat ki Kína és az Egyesült Államok között, mint ami a Szovjetunió és az USA között zajlott a 60-as években.

Kína 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe, és ambíciózus tervei vannak, hogy 2030-ig embert küldjenek a Holdra. Gazdasági szempontból Kína képes finanszírozni az űrprogramját, de az igazi különbséget az akaraterő és a célzott tervezés fogja adni a jövőben.

A Kínai Űrprogram szakértői szerint a mennyei palota mérete jelentősen kisebb, mint a Nemzetközi Űrállomás, de a tervezett űrtáborozási képességeik elegendőek ahhoz, hogy három űrhajós hosszabb időt tölthessen el a fedélzeten. Ez a versengés már most is formálja a jövőt, és Kína kiemelkedő szereplővé vált az űrkutatásban, amint a világ egyre inkább figyelmeztet mindenkit a felmerülő új kihívásokra.