Donald Trump elnöksége alatt új fejezet nyílhat az űrkutatás történetében, amit a globális űrverseny feszültségei elősegítenek. Az űrkutatásban egyre több ország lép játékba, és mindegyikük hódítani szeretne, így nem meglepő, hogy a figyelem középpontjába egyre inkább Kína kerül. India nemrégiben a Csandraján-3-as küldetésével a Hold déli pólusán landolt, így a világ negyedik országaként vált jelentős részesévé az űrversenynek. E siker mögött a cél, hogy felfedezzék a Hold felszíne alatt található vízkészleteket, amely alapvető fontosságú lehet a jövőbeli holdbázisok létrehozásában.

A versenyt nem csupán a technológiai fejlődés iránti vágy hajtja, hanem geopolitikai érdekek is. Miközben Amerika lassan felzárkózik Kínához, fontos, hogy Trump kormánya proaktívan lépjen fel e téren. A NASA igazgatója, Bill Nelson egyértelműen megfogalmazta aggodalmát a Kína által végrehajtott űrprogramok katonai jellegével kapcsolatban.

Kína eddigi űrmissziói – mint például a nemrégiben végrehajtott Csang-o-6 küldetés, ahol a Hold „sötét oldalán” gyűjtöttek kőzetmintákat – új kihívások elé állítják az Egyesült Államokat. Innen nézve Trump idejében fontos nappá válhat a NASA finanszírozása és az űrprogramok felgyorsítása. Kína önálló űrállomásokat is épített, és ambiciózus tervekkel rendelkezik: 2028-ra kőzetmintákat szeretnének gyűjteni a Marson.

A SpaceX, Elon Musk cége, amely az amerikai űrprogram középpontjában áll, játékos szereplő lehet ebben a versenyben. Trump esetleges újraelnökölése alatt Musk megerősítheti pozícióját, hiszen a cég célja, hogy 2028-ra embereket küldjenek a Marsra. Az, hogy Trump milyen irányba tereli az űrkutatást, még kérdéses, de ha a folyamatokat nem állítja meg, Amerika újra a Holdra léphet 50 év után, és a Mars felfedezéséhez is közel kerülhet. Az már biztos, hogy Elon Musk szerepe elengedhetetlen lesz az űrprogramok sikeréhez.