Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Eszközök Ellenőrzési Hivatala (OFAC) pénteken új szankciókat vezetett be Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, valamint öt másik személy és egy szervezet ellen. Az amerikai hatóságok szerint a szankciókat az indokolta, hogy Dodik és társai a köz jó kárára gazdagodtak.

A szankciók hátterében Joe Biden elnök január 8-i rendelete állt, amely bővítette az Egyesült Államok kormánya által alkalmazható intézkedéseket a Nyugat-Balkán regionális békéjének és jogállamiságának aláásására tett erőfeszítések megakadályozására.

Bradley T. Smith, a pénzügyminisztérium terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy az amerikai kormány elkötelezett amellett, hogy megakadályozza Dodik és híveinek felnőtt önző célkitűzéseit, amelyek a régió destabilizálására irányulnak.

A szankciók célkeresztjében áll Dodik fia, Igor Dodik is, aki több vállalat felett rendelkezik, a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztere, valamint Milorad Dodik tanácsadói, akik támogatják őt abban, hogy a boszniai szerbek előtt a függetlenség lehetőségét vetítse előre.

A büntetésektől nem mentesülnek azok sem, akik Milorad Dodik utasításai szerint a 2024. január 9-i boszniai Szerb Köztársaság napját ünneplő rendezvény megszervezésében vettek részt, amelyet a boszniai alkotmányellenességgel vádoltak. A rendezvény ellentétes a Daytoni békemegállapodással, amely a régió stabilitásának kulcsa.

Most Dodik kitartó törekvései a boszniai Szerb Köztársaság függetlenségének előmozdítására irányulnak, ami még tovább növelheti a feszültséget a térségben. A szankciók értelmében az érintett személyek vagyona az Egyesült Államokban zárolásra kerül, és bármely amerikai állampolgárnak be kell jelentenie a nemzetbiztonsági kockázatok elkerülése érdekében.

Az OFAC figyelmeztetett, hogy az amerikai szankciók megsértése polgári jogi vagy büntetőjogi következményekkel járhat az érintettek számára. A szankciók célja továbbá, hogy megakadályozzák, hogy amerikai intézmények üzleti kapcsolatokat ápoljanak a szankcionált személyekkel és érdekeltségeikkel.

Nem mellékesen, Orbán Viktor miniszterelnök szövetségesével, Rogán Antallal szemben is szankciók léptek életbe január 7-én, ami a korrupció gyanújával hozható összefüggésbe. A magyar kormány és Orbán Viktor kiállt Rogán Antal mellett, míg az amerikai nagykövet, David Pressman szankciókat „pitiáner bosszúnak” nevezte.

A helyzet további fejleményei várhatóak, miközben Dodik és szövetségesei próbálják megtartani hatalomra jutott pozícióikat, miközben folyamatosan szembesülnek a nemzetközi nyomással és szankciókkal.