A magyar kormány bemutatta a következő tíz évre szóló nemzeti népegészségügyi stratégiáját, amely a magyar egészségügy fejlesztésére és a lakosság egészségben eltöltött éveinek növelésére összpontosít. Takács Péter egészségügyi államtitkár kedden ismertette a terveket, amelyek középpontjában a prevenció és a korai betegségfelismerés áll.

Takács Péter hangsúlyozta, hogy a cél az, hogy a magyar emberek egészségesebben és hosszabb ideig éljenek. Jelenleg Magyarországon az egészségben eltöltött évek száma jelentősen elmarad az uniós átlagtól, ami nemcsak az életminőséget, hanem a gazdasági teljesítményt is hátrányosan érinti. A kormány tervei között szerepel, hogy a népegészségügyi stratégia megvalósításával javítja a lakosság egészségi állapotát.

A Belügyminisztérium felkérte a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületét (NKE), hogy készítse el a stratégiát, amely a jogalkotás és az egészségügyi szakpolitika alapdokumentuma lesz. Az államtitkár elmondta, hogy elindult a vastagbél szűrés az 50-70 év közöttiek számára, és az iskolai egészségnevelés kiterjesztése is a tervek között szerepel, ami már idén szeptembertől megvalósult az általános iskola felső tagozatos diákjai számára.

A stratégia részeként új szűrési keretrendszer bevezetése is tervben van, amely a munkaképes korú dolgozók számára ingyenes egészségfelmérést biztosítana. Az NKE elnöke, Ádány Róza azt mondta, hogy a dokumentum kiemelten figyel a gyermekek, fiatalok, valamint az idősek egészségvédelmére, a krónikus betegségek kezelésére és a megelőzésre. Emellett foglalkozik a balesetek és erőszakos cselekmények megelőzésével is.

A magyar elnökség Brüsszelben is számolt a nemzetközi közösséggel, hangsúlyozva a demográfiai problémákra adott válaszokat és a versenyképességi stratégiák előmozdítását. Takács következő lépései között szerepel a gyógyszertámogatások növelése és a gyógyszerek területi eloszlásának javítása. A magyar elnökség tervei azonban nem mindenki tetszését nyerték el, Kulja András orvostól érkező kritika a szív- és érrendszeri megbetegedések magas arányát emelte ki, amely Magyarországon eléri a kétszer-háromszorosát az uniós átlagnak.

Ezek a lépések új reményt adnak a magyar egészségügy számára, de a megvalósítás és a megfelelő források biztosítása kulcsfontosságú a sikerhez.