A laekeni királyi kastélyban tartott beszédében Ferenc pápa hangsúlyozta Belgium különleges földrajzi elhelyezkedését, amely lehetőséget teremt az európai népek közötti kapcsolatok ápolására. A pápa szerint Belgium, mint Európa szívében elhelyezkedő ország, képes megerősíteni az európai intézményeket és az együttműködést a különböző nemzetek között.

A pápa figyelmeztetett arra, hogy a múlt hibáiból tanulva kell Európa jövőjét formálni. Szükséges lenne felfedezni és újraértékelni a valódi identitást, illetve befektetni a jövőbe, miközben érzékeljük a demográfiai válság és a háborús traumák hatását is.

„A békét sosem lehet egyszerűen megszerezni; annak megőrzése folyamatos küzdelmet igényel, amelyet nagy türelemmel kell véghez vinni” – fogalmazott.

A beszéd egy másik fontos részében a pápa reagált az egyházat érintő kritikákra is. Hangsúlyozta, hogy az áldozatok meghallgatása és a gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélések ügyében átfogó vizsgálatokra van szükség. „Ezek a szörnyű tettek mély szégyent hoznak ránk” – mondta, utalva ezzel az egyház belső problémáira.

Ezen kívül említést nyert Belgium 1950-től a 70-es évekig terjedő időszaka, amikor sok esetben kényszerített örökbeadás történt. A pápa kifejtette, hogy sok leányanya, akit nemi erőszak vagy vérfertőzés következtében terhesen hagytak magukra, csecsemőit idegen családoknak adta örökbe. Ezt a gyakorlatot elítélte, és megrendítőnek nevezte az ilyen eseteket.

A beszéd végén a pápa reményről beszélt, amely szerinte „isteni ajándék a szívekben”, és arra bíztatta hallgatóságát, hogy ne veszítsenek hitet a változásban.