Donald Trump elnök beiktatásának első napján számos intézkedés mellett aláírta azt a végrehajtási rendeletet is, amely előírja, hogy a szövetségi kormány a hivatalos térképeken változtassa meg a Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre. Ez a névváltoztatás egyike volt azoknak a „földrajzi” céloknak, amelyeket már január elején hirdetett meg, köztük a Grönland birtoklásáért és a Panama-csatorna feletti ellenőrzés visszaszerzéséért folytatott igények, valamint Kanada mint az USA 51. államához való csatlakozása.

"Milyen szép név!" - mondta Trump a január 7-i Mar-a-Lago-i sajtótájékoztatón. "De miért nem nevezzük [az USA-t] Mexikói Amerikának?" - viccelődött Claudia Sheinbaum, Mexikó elnöke, miközben egy történelmi térkép előtt állt. Érdemes megjegyezni, hogy a Mexikói-öböl névadása hosszú múltra nyúlik vissza: az öblöt korábban Új-Spanyolország-öbölnek, Spanyol-tengernek, vagy akár Floridai-tengernek is nevezték.

A Mexikói-öböl a legnagyobb öböl a világon, területe közel akkora, mint Alaszkáé. A partvonalak mentén államokból álló amerikai szakasz 2700 kilométer hosszú, míg a mexikói part 2805 kilométert tesz ki. Az öböl ugyanolyan gazdag geológiai adottságokkal rendelkezik, mint a világ legnagyobb olaj- és gáztartalékainak jelentős része, amely az Egyesült Államok nyersolajtermelésének körülbelül 14%-át biztosítja.

A névváltoztatás mögött álló szándék valószínűleg politikai természetű, hiszen Trump semmi újat nem hoz létre az öböl elnevezésével. A kérdés az, hogy a többi ország hogyan fogja kezelni ezt a döntést, mivel a tengeri területek elnevezésére nincs nemzetközi megállapodás. Az Egyesült Államok Földrajzi Nevek Tanácsa szintén azt állítja, hogy a névváltoztatással kapcsolatos kéréseket elutasíthatják, ha nincs elegendő nyomós ok.

Ugyanakkor az amerikai adminisztráció már 30 napot kapott arra, hogy átnevezze a térképeket. A digitális navigációs alkalmazások, mint például a Google Earth és a Google Maps, várhatóan a helyi nevek alapján működnek, és figyelembe veszik a szomszédos országok névadási szokásait.

Mindezek mellett érdemes megemlíteni, hogy a névváltoztatás időszerűsége és politikai hatása mellett sokan megkérdőjelezik ennek tényleges, gyakorlati előnyeit. A kérdés az, hogy valóban bármilyen hatással lesz-e az öböl gazdaságára vagy a környező államokra. Az átnevezés csak egy újabb figyelemfelkeltő lépés lehet a Trump-adminisztráció részéről, mely lehetőséget teremt arra, hogy komolyabb vitákat generáljon a jövőbeni területi igényekről.