Monostori Attila váratlan halála sokkolta a magyar vízilabda közösséget. A 54 éves korában elhunyt sportlegendát szombat este, otthonában érte a végzetes szívroham, amikor éppen a televíziót nézte. A 114-szeres válogatott pólós, aki a Genesys OSC Újbuda U14-es csapatának edzője volt, az ifjúságiak B csapatát is irányította, de tragikusan fiatalon távozott közülünk.

A barátai arról számoltak be, hogy azonnal kihívták a mentőket, amikor Attila elvesztette az eszméletét, ám hiába próbálták meg újraéleszteni, a kórházban már nem sikerült megmenteni az életét.

Attila egészséges és aktív volt, rendszeresen vízilabdázott még ötvenen túl is. Még senki sem számított ily tragikus eseményre, hiszen semmilyen előjele nem utalt arra, hogy bármi baja lehetne.

Tóth László, a 287-szeres válogatott center, akivel Attila nemcsak az OSC-ben, hanem a nemzeti csapatban is együtt játszott, hitetlenkedve reagált a hírre. „Olyan erős volt a lövése, hogy a kapusok rettegtek tőle. Évekig játszottunk együtt, a peches generációhoz tartozunk, hiszen soha nem nyertünk világversenyt, pedig 1996-ban Atlantában nagyon közel voltunk a sikerhez.”

Az 1996-os olimpiai csapat tagja, Kósz Zoltán szintén mélyen érintett, amikor Attilára gondolt. „Attila egy szerény, visszahúzódó ember volt, de fantasztikus pólós. Még ötvenéves kora után is aktívan játszott, ezért az ő tragédiája mindannyiunk számára váratlanul hatott. Sportszerű életet élt, és eltöltötte időt a fiatalokkal, akiket edzett.”

Petik Attila, az OSC utánpótlás-szakágvezetője szintén kifejezte fájdalmát: „Manó betölthetetlen űrt hagyott maga után. Az edzéseinket le kellett mondanunk, és együtt próbáljuk rendezni a gondolatainkat az edzői értekezleten.”

Horkai György, aki három éven át volt Monostori kapitánya, elmondta: „Attila mellett játszani megtiszteltetés volt. Ő nem a szavak embere volt, a teljesítményével vált ismertté. Kiemelkedő szereplésünk volt, de sajnos nem tudtuk megnyerni a fontos versenyeket.”

Monostori Attila emlékét mindig megőrizzük; az ő neve a magyar vízilabda örökségének része marad. Mindezek mellett, a fiatal generációk számára példaértékű életmódot képviselt. A vízilabda nemcsak sport, hanem család, és Attila örök üzenete az együttműködésről és a szeretetről mindannyiunk számára tanulságos lesz.