Oroszország heti rendszerességgel bevet akár 800 irányított légi bombát, valamint több mint 500 támadó drónt ukrán városok és energetikai létesítmények ellen. Ukrajna ennek ellenállásaképpen naponta több száz drónt indít, célpontként pedig gondosan kiválasztott orosz objektumokat választ. Az ukrán kormány joggal védekezik, és jelenleg nincsenek jelek arra, hogy szándékosan nukleáris robbanófej-tárolókat céloznának meg. Az ukrán dróntámadások Moszkváig is eljutottak, így egyértelmű, hogy legalább 14 orosz nukleáris tárolóhely van a drónok hatósugarában, közülük legalább kettő kevesebb mint 150 kilométerre található a határtól.

A felelősség az orosz kormányra hárul, hogy nukleáris robbanófeleit távol tartsa a katonai műveletektől. Egyes szakértők szerint az orosz vezetők talán nem ismerik fel a nukleáris fegyverek jelentette kockázatokat, vagy attól félnek, hogy a Nyugat félreérti a helyzetet, és ezzel potenciálisan válaszcsapásokat provokálnak ki.

A nukleáris tárolók elleni támadás önmagában nem okozna atomrobbanást, de ha egy robbanófej nem lenne a silóban karbantartási okok miatt, és egy drón eltalálná azt, nagy erejű robbanás következhet be, ami hasadóanyagot szabadíthatna fel. Egy ilyen incidens nemcsak súlyos környezeti hatásokat okozna, de lakhatatlanná is teheti a környéket.

A robbanófejek legnagyobb veszélye abban rejlik, ha egy kisebb, nem állami csoport vagy szervezet kezébe kerülnek. Oroszország belső fenyegetésekkel is szembenéz, beleértve a terroristákat és a szeparatistákat, de különösen figyelemreméltó, hogy a közelmúltban Ukrajnában harcolt több ezer Wagner-zsoldos is szétforgácsolódott a térségben. Putyin ukrajnai fellépése csak tovább növelte ezeket a kockázatokat.

Augusztus 6-án az ukrán csapatok orosz területre léptek és elfoglalták a Kurszki régió egy részét, amely környékén két nagy orosz tárolóhely is található, Brjanszk és Voronyezs közelében, ahol több száz robbanófej lehet. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben Ukrajna lépéseket tesz ezekkel a töltetekkel, úgy rosszindulatú szereplők könnyen behatolhatnak a tárolóhelyekre, és megszerezhetik azokat. A Wagner csoport egykori tagjai potenciálisan ezeket a robbanófejeket felhasználva támadhatnák Ukrajnát, de a frontvonalban harcoló oroszok is támadást indíthatnak.

Oroszország nukleáris doktrínája szerint bármely, a nukleáris erejét érintő támadás nukleáris választ indokolhat, de az is a vitatott kérdés, hogy az ukrán erők esetleges véletlen támadása átlépheti-e a nukleáris vörös vonalat, amelyet Oroszország kijelölt. Ezért a tény, hogy a nukleáris robbanófejek közvetlen közel állnak Ukrajnához, válthat olyan hamis zászlós műveleteket Oroszország részéről, amelyek pretextusként szolgálhatnak egy nukleáris válaszlépéshez.

A helyzetet tovább fokozza, hogy Ukrajna és a nyugati szövetségesek szuverenitása és biztonsága érdekében folyamatosan figyelemmel kísérik az orosz mozgásokat, ami a nemzetközi közösség álláspontját is egyre súlyosabbá teszi. Mivel a helyzet mindkét ország között fokozatosan eszkalálódik, a világ figyelme folyamatosan Ukrajna felé irányul.