Aljakszandr Lukasenka által bejelentett korlátozott amnesztia csupán látszatintézkedés: Belaruszban naponta átlagosan 6 embert ítélnek el a 2020-as tüntetésekben való részvétel miatt. A hatalom elleni demonstrációk négy éve kezdődtek, és a Vjaszna jogvédő szervezet szerint jelenleg legalább 1385 politikai fogoly van börtönben, akiket akár 20 évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetnek.

A 2020. augusztusi elnökválasztások során a hatalom drámai vereséget szenvedett el, hiszen az ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja a független mérések szerint már az első fordulóban 56%-os eredményt ért el, míg Lukasenka 34%-ot kapott. A hatalom azonban 80%-os győzelmet hirdetett, ami teljesen ellentmond a független adatoknak.

A választásokat követően országszerte hónapokig tartó tüntetések robbantak ki, több százezer ember vonult utcára. A hatóságok brutális represszióval reagáltak, Vlagyimir Putyin támogatása szintén hozzájárult ahhoz, hogy Lukasenka a hatalmon maradhasson. Becslések szerint az eltelt idő alatt 200-300 ezer belorusz hagyta el az országot, akik elkeseredett helyzetük elől menekültek külföldre.

Az állam a legnagyobb ipari vállalatok munkásaira számított, hogy Lukasenka mellett álljanak ki, azonban a valóság nem ezt mutatta. Repressziók következményeként a belorusz titkosszolgálatok a 2020-as tüntetések résztvevőit keresik, modern arcfelismerő szoftverekkel és telefonszoftverek feltörésével próbálják azonosítani őket.

A legnagyobb probléma a 342. törvénycikk, amely szerint a közrendet súlyosan sértő cselekmények szervezésének vádja gyakori alapja a tüntetők elítélésének. Ezen cikk alapján akár 5 év börtönbüntetés is várhat a résztvevőkre. A belorusz alkotmány azonban éppen az ilyen véleménynyilvánítást védi, így a gyakorlat ellentmond a jogszabályoknak.

A visszatartott politikai foglyok közül sokan embertelen körülmények között élnek. Marija Kolesznyikova, a sikeres ellenzéki kampány vezetője, aki 11 év börtönt kapott, azóta többször is tapasztalhatta a börtönkörülmények brutalitását. Szigorú elzárása alatt felnőtt élete során 45 kilogrammra fogyott.

A hatóságok brutális módszereket alkalmaznak a lakosság elnyomására. A letartóztatottakat arra kényszerítik, hogy nevekkel szolgáljanak a hatalom ellen lázadókról, miközben a telefonjaik tartalmát is folyamatosan ellenőrzik. A belorusz állami szektor embereit különösen szigorú nyomozásoknak vetik alá.

Lukasenka politikai számításai a jövő évi elnökválasztásokra összpontosítanak, így a repressziók várhatóan fokozódni fognak. A politikai foglyok száma tovább nő, mivel a hatóságok már külföldre is eljárásokat indítanak. 2020 óta több mint 19 ezer embert vádoltak „extremizmussal”, ami rendkívül aggasztó képet fest a belorusz politikai helyzetről.

A helyzet tisztán mutatja, hogy Belarusz nem csupán Lukasenka rezsimje, hanem egy politikai hatalom mélyen diskrét és erőszakos rendszere alatt szenved. A nemzetközi közösségnek fontos feladata van a belorusz nép támogatása érdekében, de a jövő bizonytalan, és az elmozdulás érdekében több erőfeszítésre van szükség.