A Pénzügyminisztérium szerdán, október 3-ig társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslatát. Az Alaptörvény 36. cikkelye szerint az Országgyűlésnek minden évben törvényt kell alkotnia a központi költségvetés végrehajtásáról, így a költségvetési év végéig, szeptember 30-ig el kell terjeszteniük a javaslatot.

A határidő különösen fontos az Orbán-kormány számára, mivel a társadalmi egyeztetést csak október 3-a után tudják megkezdeni.

A tervezet a 2022-es költségvetés végrehajtásának többszöri módosítását igényli, mivel a veszélyhelyzet miatt néhány finanszírozási célú pénzügyi művelet nélkül kellene eljárni. Varga Mihály pénzügyminiszter által vezetett tárca a következő számadatokat tette közzé:

- 41 267 392,8 millió forint összkiadással,

- 36 831 920,8 millió forint összbevétellel,

- 4 435 472,0 millió forint hiánnyal számol.

A hazai költségvetés vonatkozásában 34 379 865,8 millió forint kiadást és 33 191 596,8 millió forint bevételt jelentettek, míg a felhalmozási költségvetés esetében a kiadás 5 452 537,9 millió forint, a bevétel pedig 1 500 914,8 millió forint, ami 3 951 623,1 millió forintos hiányt mutat. Az uniós fejlesztési költségvetés esetén 1 434 989,1 millió forint kiadás mellett 2 139 409,2 millió forint bevétellel és 704 420,1 millió forint többlettel számolnak.

A parlamentnek jóvá kell hagynia, hogy a központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából 2023-ban a pénzügyminiszter 4 524 495,5 millió forintot, illetve 893 574,4 millió forintot vissza tudjon fizetni az államkötvényekre vonatkozóan.

2023-ra a kormány 4,1%-os GDP növekedést tervezett, de az aktuális adatok szerint a tényleges növekedés csupán 1,8% volt. Az inflációs helyzet a kormány korábbi várakozásaival ellentétben, 17,6%-ra emelkedett. A költségvetési törvény benyújtásának idején a kormány robosztus munkaerőpiaccal és jelentős beruházási növekedéssel bíztatta a gazdasági szereplőket, de a valóság sokkal kedvezőtlenebb körülményeket produkált.

A gazdasági szereplők, különösen a vállalatok, hatalmas nehézségekkel néztek szembe; a háztartások kiadásai meredeken emelkedtek, amely a fogyasztási szokásokat is visszafogta. A vállalatok költségeik növekedését áremeléssel próbálták kompenzálni, ami tovább fűtötte az inflációs spirált.

A költségvetési hiány 4 397,9 milliárd forintra emelkedett, amit a kormány a háború és az energiakrízis okozta bizonytalanságból adódóan a jelek szerint rosszul ítélt meg. A 2022 végére a kormány kénytelen volt módosítani a 2023-as költségvetést, amelyet márciusban szavaztak meg az Országgyűlésben. Az állampolgárok és a gazdasági szereplők szemében sok lehetőség zárult le, és a jövőbeni tervek újragondolása elengedhetetlenné vált.