Az amerikai forrásokból származó információk alapján legalább 14 atomraktár található Ukrajna közelében, amelyek egyértelműen elérhetőek az ukrán drónok számára. Közülük kettő kifejezetten közel fekszik a határhoz, míg további öt valamivel távolabb helyezkedik el. Kijev már régóta kéri nyugati szövetségeseit, hogy engedélyezzék számára a modern fegyverrendszerek használatát oroszországi célpontok ellen, és e célpontok között akár az említett atomraktárakat is elérhetik.

Bár az ukrán vezetés eddig csak hagyományos célpontok elleni támadásokhoz kért engedélyt, mint például fontos infrastrukturális elemek, repterek, kőolajtárolók és laktanyák, a nyugati szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az ukrán drónok potenciálisan súlyos következményekkel járhatnak, ha az atomraktárak környékén mégis támadást indítanak.

Az orosz vezetésnek azonban mindeközben tisztában kell lennie a fenyegetéssel, és biztonságba kell helyeznie a veszélyeztetett telepeken tárolt robbanófejeket. 2023-ban Moszkva bejelentette, hogy a belgorodi állomásnál mozgatják az atomfegyvereket, reakcióként Kijev dróntámadásaira, amelyek már távolabbi orosz célpontokat tűztek ki.

Egy lehetséges ukrán drónbecsapódás esetén a robbanás környezetszennyezéssel járhat, ami súlyos következményekkel járhat mind a helyi lakosságra, mind az orosz katonai struktúrákra nézve. Ráadásul, ha a drón átrepül a szigorúan őrzött területeken, káoszt okozhat, és lehetőség nyílhat arra, hogy illetéktelen személyek nukleáris robbanófejekhez jussanak.

Ezek a helyzetek különösen aggasztóak, mert Oroszország már korábban is indított támadásokat olyan ukrajnai célpontok ellen, amelyek atomfegyvereket tároltak. Az ilyen cselekedetek felelőtlenek, mivel legitimizálják az ukránok számára a bázisok támadását. Az Engels és Jejszk bázisok külön figyelmet érdemelnek, amelyektől korábban Kindzsal rakétákat indítottak.

A cikk hangsúlyozza, hogy egy drónbecsapódás önmagában nem feltétlenül okozna nukleáris katasztrófát. Azonban kijelenti, hogyha éppen karbantartás miatt nem a megengedett bunkerben tárolják az atomfegyvereket, akkor az példa nélküli fenyegetést jelenthet. A korosodó bázisok és a 2023-as Wagner felkelés új fényt vetett arra, hogy külső csoportok is komoly fenyegetést jelentenek. Az esetek és a hírek alapján tehát megállapítható, hogy a jövőbeli dróntámadások komoly kockázatokkal járnak az orosz nukleáris arzenál szempontjából.