Magyarország olyan tempóban fegyverkezik, amire eddig még nem volt példa. Az EU-s tagállamok fokozatosan ráébrednek, hogy nem támaszkodhatnak kizárólag az amerikai védelmi garanciákra. A katonai kiadások drasztikus növekedésében Magyarország kiemelkedő szerepet játszik, hiszen az utóbbi tíz évben GDP-arányosan több mint kétszeresére emelkedtek a védelmi kiadások. Jelenleg Magyarország az EU élmezőnyében található ezen a téren, de a kérdés, hogy csak a költségek emelése elegendő-e, vagy valós stratégiai irányokra is szükség van, nemcsak nemzeti, hanem európai szinten is.

A magyar fegyverkezés célja többek közt az, hogy válaszoljon a folyamatosan változó geopolitikai helyzetekre, amelyek a világban napjainkban egyre inkább kiszámíthatatlanok. A háborús konfliktusok és az újonnan megjelenő katonai fenyegetések miatt az államok kénytelenek felkészülni a legrosszabb forgatókönyvekre is.

Az elmúlt években Magyarország több új fegyver beszerzésére is lépett, beleértve modern harci gépeket és drónokat, amelyek szerepe egyre fontosabbá válik a modern hadviselésben. Ezenkívül a NATO keretein belül is folytatódik a közös védelmi lépések implementálása, amely elengedhetetlen a biztonság megőrzéséhez.

A társadalmi diskurzus is élesedett, egyre többen vitatják meg az állam fegyverkezési politikájának mértékét és célszerűségét. Vannak, akik támogatják az erősebb védelmet, míg mások túlzottnak tartják a költségeket. Az uniós tagországok közötti szolidaritás szükséglete is felmerül, főleg abban a kontextusban, hogy milyen közös védelmi stratégiák mellett köteleződnénk el a következő években.

Tehát most kulcsfontosságú ez az időszak, és elérkeztünk egy olyan pontra, ahol elengedhetetlen a valós, működőképes és fenntartható megoldások keresése, hogy felkészülhessünk a jövő kihívásaira.