Az Európai Unió vidéki és városoktól távol eső területei hatalmas potenciált jelentenek az energiaellátás fenntarthatóságában. Ezek a régiók lehetőséget kínálnak a megújuló energiaforrások kiaknázására anélkül, hogy a mezőgazdasági területek rovására mennénk a zöld energetikai beruházásokkal. Az EU Joint Research Center (EU JRC) közelmúltban tett közzé egy elemzést, amelyben a kontinens megújuló energiaforrásaira vonatkozó kihasználatlan lehetőségeket vizsgálták meg. A napenergia kiemelkedően nagy lehetőségeket kínál, hiszen a jelenlegi 250 TWh éves termelés akár 11 000 TWh-ra is növelhető, ami gyökeresen átformálhatná az európai energiakörnyezetet és közel hozhatná a 2050- es klímacélok elérését.

Európa vidéki területein, különösen Dél- és Kelet-Európában, a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia, szükségesek lehetnek a fosszilis energiahordozók kivonásának sikeres lebonyolításához is. A napenergia nagy potenciállal bír azokban a régiókban, ahol a legkevesebb energiaigényt mutatják, ezzel párhuzamosan a megtermelt energia mennyisége akár harmincszorosa is lehet a helyi szükségletnek.

Számos vidéki terület, például Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Csongrád és Somogy megyékben a napenergia potenciálja hatalmas, hiszen ezen helyeken a termelési kapacitás 270-470%- kal is meghaladhatja a helyi energiaigényeket. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a technikai korlátokat: az energiatároló rendszerek fejlesztése elengedhetetlen a lehetőségek maximális kihasználásához.

Az agrivoltaika, azaz a napelemek és a mezőgazdasági termelés kombinálása egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági területek 1%-ának agrivoltaikusnak történő átalakítása elegendő lenne az európai napenergia kapacitás megduplázásához. Az agrivoltaika nemcsak a terméshozamot növelheti, hanem a helyi közösségeket is erősítheti azáltal, hogy jobban bevonják őket a megújuló energiatermelésbe. Ez az integráció nemcsak a gazdasági ellátottságot segíti, hanem hozzájárulhat a vidéki közösségek fejlődéséhez is.

Bár a napenergia terjedésének sok előnye van, kihívásokkal is szembe kell néznünk. A napelemes rendszerek által okozott környezeti hatásokat is figyelembe kell venni, hiszen a napelemek telepítése a biológiai sokféleség csökkenéséhez is vezethet. A megfelelő helyszínek kiválasztása elengedhetetlen, hogy minimalizálják a mezőgazdasági termelésben keletkező potenciális károkat. Az olasz szakértők, mint Paolo Pileri Dalla is figyelmeztetnek arra, hogy a nem megfelelően megtervezett napelemparkok degradálhatják a talaj minőségét és csökkenthetik a mezőgazdasági termelés hatékonyságát.

A közösségi energia kezdeményezések fontos szerepet játszanak a megújuló energiaforrások terjesztésében. Jelenleg Európában több mint 4000 ilyen közösség működik, de a terjedésük egyenlőtlen. Magyarországon például mindössze 10 regisztrált energiaközösség létezik, és a terület fejlődése érdekében komolyabb jogszabályi keretekre van szükség. Mindettől eltekintve, a jövő potenciálja óriási: Európa célja, hogy munkafolyamatba állítsa a megújuló energiaforrások maximalizálását, amely elengedhetetlen a klímacélok eléréséhez.