A Hubble űrteleszkóp legújabb felvétele páratlan részletességgel mutatja be az NGC 346 jelű csillaghalmazt, amely a Kis Magellán-felhőben található - egy törpegalaxisban, ami körülbelül 210 000 fényévre kering a Tejút körül. Ez az első alkalom, hogy infravörös, látható és ultraibolya fénytartományból származó adatokat egyesítettek egy képen, így páratlan betekintést nyújtva a csillagok születésének folyamatába. A felvételen több mint 2500 fiatal, kékesen ragyogó csillag látható, amelyek egy csillagbölcsőben helyezkednek el, és aktívan formálják környezetüket.

A Kis Magellán-felhő különösen értékes az asztronómusok számára, mivel kevesebb nehezebb elemet tartalmaz - jellemzően hidrogénből és héliumból áll -, így hasonlít az univerzum korai állapotához. A csillagászok úgy vélik, hogy az első csillagok is hasonló anyagösszetétellel rendelkeztek, mivel a nehezebb elemek csak később, a csillagok halálával és szupernóvákkal jöttek létre. Az NGC 346 tanulmányozása így segít megérteni, hogyan zajlott a csillagképződés az univerzum hajnalán.

A felvétel további érdekessége a rózsaszínes köd (nebula), amelyet a fiatal, forró csillagok ultraibolya sugárzása világít meg. Ezek a fénylő területek csak addig ragyognak, amíg a mögöttük álló hatalmas csillagok élnek - ami csupán néhány millió év. A képen kígyószerű, sötét porfelhők is láthatók, amelyek a csillagképződés alapanyagának maradványai. A hatalmas csillagok erős sugárzásukkal és csillagszeleikkel (töltött részecskék áramlása) képesek "kifújni" ezeket az anyagokat, így tiszta teret hagyva maguk körül az űrben.

Az NGC 346 nem csupán a csillagképződés szempontjából érdekes — kutatások alapján olyan információkat is nyújt, amelyek segíthetnek a galaxisok kialakulásának megértésében. A kutatók szerint a Kis Magellán-felhő különleges mivoltáról az is tanúskodik, hogy a galaxisok között a csillagképződés ütemének megfigyelésére egy olyan ideális környezetet teremtett, ami új megvilágításba helyezi a csillagok evolúciójával összefüggő eddigi elméleteinket.