Az orosz vezetés egyre inkább elkeseredik, hiszen a legújabb azeri légi katasztrófáért való felelősséget nem tudják eltusolni. Vlagyimir Putyin, aki eddig szinte sosem kért nyilvánosan bocsánatot, most mégis megvolt rá az oka, miután Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke lényegében visszautasította a bocsánatkérést. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az orosz hadsereg katonai képességei korlátozottak, különösen az Ukrajna ellen indított háború következményeiként, mely lassan három éve tart és mostanra erős diplomáciai gyengeséget mutat a posztszovjet térségben.

A december 25-i tragédia körülményei még mindig kérdésekre adnak okot, de már most sok részlet felfedhető. Az Azerbaijan Airlines (AZAL) gépe Bakuból Groznijba indult, ám a leszállásra tett kísérlet alatt, egy ukrán dróntámadás miatt jelzavar keletkezett, így vissza kellett fordulniuk az azeri főváros felé. Nem sokkal később a gép légvédelmi rakéta becsapódásának áldozatává vált, súlyos sérüléseket szenvedett, és végül a Kazahsztánban található Aktau városában kényszerleszállás közben felrobbant.

A baleset következtében az utasok közül 29-en túlélték a tragédiát, köszönhetően annak, hogy a repülőgép hátsó része leszakadt. A maradék roncsok, amelyeket alaposan megvizsgálnak, segíthetnek tisztázni a történteket, márpedig a fekete dobozok adatai is rengeteg információval szolgálhatnak.

Oroszország számára már az is hatalmas presztízsveszteséget jelentett, hogy egy ukrán dróntámadás Groznijban és a környező területeken hajtódott végre, ezzel rávilágítva a Kreml kiugróan gyenge védelmi képességeire. Az orosz kormányzat tagadta, hogy bármilyen felelősséggel tartozna a katasztrófáért, de aztán a zűrzavar és a tragédia nyomása alatt kénytelen volt megenyhíteni a retorikáját.

Az azeri repülőgép balesete miatt a felelősség megállapítása elkerülhetetlen, így néhány szakértő már arról spekulál, hogy az orosz részesedés fennmarad az ügyben, hiszen a dróntámadás nemcsak a légvédelem, hanem a pilóták ítélete természetesen összefügg a légiközlekedés biztonságával is.

Aliyev világosan jelezte, hogy az oroszoknak el kell ismerniük a hibáikat és kártérítést kell fizetniük az áldozatok családjainak. Ez az eset új dimenziókat adhat az orosz-azeri kapcsolatoknak, amelyeket az utóbbi időszak konfliktusai folyamatosan próbára tesznek. Az azeri elnök megjegyezte a bocsánatkérő telefonbeszélgetés után, hogy „az orosz fél csak próbálja elkenni a kérdést, ami senkinek sem megfelelő”.

A Kreml viszont nem tehet mást, mint hogy próbálja fenntartani a diplomáciai kapcsolatokat, tudva, hogy Azerbajdzsán önálló politikát folytat, és a Hegyi-Karabah helyzete is tovább fokozhatja a feszültséget. Az új helyzet rávilágít arra, hogy Oroszország nehezen tud a régióban dominálni, és a jövőbeli politikai döntéseik további kihívások elé állítják majd őket.