Kína energetikai helyzete egyre több kihívást támaszt, ahogy a gazdasági és kereskedelmi bizonytalanságok egyre inkább felnagyítják a problémákat. Az utóbbi években Kína energiaigénye kiemelkedően növekedett, 2023-ban a villamosenergia-felhasználás 6,8%-kal emelkedett, jelentősen meghaladva a gazdasági növekedés ütemét.

Ez a tendencia komoly aggályokat ébreszt, hiszen Kína célja, hogy 2030 előtt elérje a kibocsátások csúcsát, ám az energiaigény növekedése ezt a célt veszélyezteti. Az ipari szektor a legfőbb hajtóereje az energiafogyasztásnak, ami Kína áramfogyasztásának körülbelül kétharmadát teszi ki. Míg az ingatlanpiac visszaesése negatívan befolyásolta bizonyos iparágakat, más szektorokban, például a réz- és alumíniumszektorban, rekordtermelés tapasztalható.

A gazdaság egyre inkább energiaintenzívebbé válik, részben az úgynevezett "új minőségű termelőerők" ösztönzése miatt, melyek közé tartozik a repülőgépgyártás, napelemek készítése és az elektromos járművek előállítása. Az elektromos járművek terjedése is hozzájárul az energiaigény növekedéséhez – a töltési kereslet tavaly 38%-kal nőtt.

A mesterséges intelligencia térnyerése szintén növeli az energiaigényt, a Goldman Sachs becslése szerint az adatok tárolására és feldolgozására használt központok energiafogyasztása a jelenlegi 1,6%-ról 2030-ra várhatóan a teljes energiafogyasztás 5%-ára nőhet. Az elmúlt évek hőhullámai és nagyobb légkondicionáló használata is jelentős mértékben hozzájárultak az energiaigény emelkedéséhez.

Miközben van némi jel arra, hogy Kína ipari fellendülése lassulhat, a kormány gazdaságélénkítő intézkedései és a nemzetközi kereskedelmi feszültségek miatt a jövőbeli energiafelhasználás és a kibocsátás-csökkentési célok elérése körüli bizonytalanság továbbra is nagy. Kína energetikai stratégiájának átalakítása elengedhetetlen, hogy elérje a fenntarthatósági céljait, és ez nemcsak a gazdaság, hanem a bolygó jövője szempontjából is kulcsfontosságú.