Trump kilép a klímaegyezményből: Új időszámítás az amerikai energiaexportban
2025-01-21
Szerző: Levente
Donald Trump elnöki beiktatását követően ismét kilépette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, második alkalommal 2017 után. Ez a lépés több részletet is hoz a jövő amerikai energiapolitikájában, hiszen Trump célja az amerikai olaj- és földgázkitermelés drámai növelése és a globális energiaexport dominálása.
A párizsi klímaegyezmény célja a szén-dioxid-kibocsátás folyamatos csökkentése, amelynek eredményeként megpróbálják megakadályozni a globális hőmérséklet-emelkedést 2 Celsius-fok fölött, ideális esetben 1,5 fokon. Trump mostani lépése azonban a klímaváltozás elleni harcot jelentősen hátráltathatja, mivel az Egysült Államok a világ egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója.
Trump hangoztatta: "Azonnal kilépek az igazságtalan, egyoldalú párizsi klímaegyezmény átveréséből", és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem fogja szabotálni saját iparát, miközben más országok, például Kína büntetlenül szennyeznek. A gyarapodás érdekében az elnök új politikai mottót hirdetett: "Drill, baby, drill!" – ezzel utalva az amerikai energiatartalékok kiaknázásának sürgetésére.
Ezen kívül a Biden-kormány klímabarát intézkedései is hamarosan eltűnhetnek, Trump tervezi a klímapolitikát alakító jogszabályok visszavonását, beleértve a tiszta energia előmozdítását támogató inflációcsökkentési törvényt is. Trump ígérete szerint a kínálat növelésével csökkenteni fogják az amerikai energiahordozók, köztük az üzemanyagok árát.
A légkör szén-dioxid szintje egyre emelkedő irányt mutatott az elmúlt években, és az utolsó elemzések alapján 2024-re a globális hőmérséklet várhatóan először haladja meg az 1,5 fokot, ami megerősíti a párizsi egyezmény kudarcát. A kérdés az, hogy az Egyesült Államok exportált olaja és LNG-je milyen hatással lesz a globális klímaváltozásra - a folyamat már most is súlyos következményekkel jár.
A párizsi klímaegyezményből eddig csa Irán, Jemen és Líbia maradt ki, most az Egyesült Államok is csatlakozik ehhez a maroknyi országhoz. Az amerikai olajtermelés az elmúlt évtizedben 70%-kal nőtt, az LNG-export pedig szinte nulláról indult, mára pedig a világ legnagyobb exportőrévé vált. Az elnök kijelentette, hogy a párizsi egyezményből való kilépéssel ezermilliárd dolláros hasznot vár az amerikai gazdaságnak.
Ez a lépés egy új korszak kezdetét jelzi az Egyesült Államok energetikai stratégiájában, de ugyanakkor kérdések merülnek fel a megújuló energiaforrásokra épülő iparágak versenyképességéről is, ahol Kína lehet a fő haszonélvező.