Közben Oroszország továbbra is intenzíven folytatja katonai tevékenységeit Ukrajna ellen, és a célzott csapások továbbra is Kijevet és Odesszát célozzák. Az ukrán légvédelem azonban figyelemre méltó sikereket ért el a drónok és rakéták megsemmisítése terén, ám a konfliktus súlyosbodása aggasztó jeleket mutat. Az eddigi béketervek, köztük Brazília és Kína javaslatai, nem bizonyultak hatékony megoldásoknak. A geopolitikai feszültségek tovább növekednek, miközben az orosz nukleáris fenyegetések szintén fokozódnak. A világ szeme egyre inkább a háború lehetséges végkimenetelére szegeződik.

A nemrégiben tett nyilatkozatában Nógrádi György hangsúlyozta, hogy meghökkentő, amit Josep Borrell, az EU külügyi főképpviselője mondott a napokban arról, hogy ha az Egyesült Államok nem nyújt segítséget Ukrajnának, akkor Európa átveszi a szerepet. De valóban képes-e Európa ezt megtenni? A válasz nem egyértelmű, hiszen az európai fegyverraktárak kiürültek, az európai gazdaság mélyponton van, és a német gazdasági mutatók folyamatosan csökkennek.

Mindezek alapján érthető, hogy az európai politikai vezetők, ahogyan Szijjártó Péter is szólt, egyre inkább elvesztik a kontrolt a helyzet felett. A helyzet tovább bonyolódik, hiszen a nemzetközi közösség már a háború következményeivel is kénytelen foglalkozni, beleértve a menekültválságot és az energiaellátás biztonságát. A kérdés tehát az: meddig tart ez a helyzet, és egyáltalán képes-e Európa megvédeni magát és Ukrajnát a folytatódó orosz agresszióval szemben?