Mikroműanyagok a vízben

Ijesztő mennyiségű mikroműanyagot találtak a Tiszában az öt éve tartó mérés során. 2023-ban átlagosan 70 darab/m³ mikroműanyag volt a Tisza vizében, míg a Sajóban ez a szám 196 db/m³-ra emelkedett. Ezen adatok tükrében nem meglepő, hogy a Balaton vizében is felfedeztek mikroműanyagokat: egy köbméter vízben 21 darabot találtak, míg a Kis-Balaton környékén 7-8 hasonló részecske volt mérhető. Ráadásul a Bodrogban, ahol nagyszabású szemétszedési akció zajlott, 214,8 mőanyagszemcsét számoltak össze ugyanekkor.

A mikroműanyagok hatásai az emberi szervezetben

A kutatások riasztó eredményei nem állnak meg itt: a mikroműanyagok egyes emberi szervekben, például a májban, vesében, tüdőben és belekben kedvezőtlen hatásokat gyakorolhatnak. Az anyatejben és a vérben való megjelenésük még súlyosabb aggodalomra ad okot, és a tudósok már azon is dolgoznak, hogy feltérképezzék a mikroműanyagok hatását az agy különböző részeire. A New Scientist értesülése szerint a mikroműanyagok a légzőrendszerbe is eljutnak, és nemcsak a víz és ételeink révén, hanem a levegőn keresztül is belélegezhetjük őket.

Mikroműanyagok forrásai és jellemzői

De mi is az a mikroműanyag? Ezek a 5 milliméternél kisebb anyagrészecskék akár rizsszem méretűek is lehetnek, és olyan forrásokból származnak, mint például a elhasználódott háztartási termékek, építkezési anyagok, mezőgazdasági tevékenységek, vagy akár a kozmetikumok. A mikroműanyagok a legutóbbi hét évtized alatt léptek be az ökoszisztémába, és a becslések szerint 8 milliárd tonna műanyagot hoztunk létre, ebből mindössze 10%-át sikerült újrahasznosítani.

Egészségügyi hatások és kutatások

A kutatások rávilágítanak arra is, hogy évente több mint 100 ezer mikroműanyagrészecskét juttatunk a szervezetünkbe, ami gyulladást, szöveti károsodást és egyéb egészségügyi problémákat okozhat. Egy friss tanulmány szerint a mikroműanyagok akár szívrohamot is előidézhetnek, és a rágcsálókon végzett kísérletek is azt mutatják, hogy a mikroműanyagok kedvezőtlen hatással lehetnek az emésztőrendszerre, a reproduktív és légzőrendszerre is.

A mikroműanyagok jövőbeli hatása és védekezés kérdése

A tudósok figyelmeztetnek arra, hogy a mikroműanyagok hosszantartó hatásait még nem teljesen értjük. Mivel a legismertebb dolgok, mint az ólom vagy a higany, egyedi toxicitással rendelkeznek, a mikroműanyagok sokkal összetettebb képet mutatnak. Richard Thompson, a Plymouthi Egyetem kutatója elmondta, hogy a mikroműanyagok toxicitását vizsgáló tanulmányok több mint fele csak kétfajta anyagot vizsgál: polisztirolt és polietilént, ezek viszont csak a jéghegy csúcsát jelentik a szennyezőanyagok összetett spektrumában.

Mit tehetünk a mikroműanyagok ellen?

Mivel a kérdések és a bizonytalanságok olyan sokasága van, még azt sem tudni, hogy hogyan védhetjük meg magunkat a mikroműanyagok hatásától. A tudósok azt javasolják, hogy csökkentsük a műanyaggyártást, mivel várhatóan 2050-re majdnem megháromszorozódik. Az egyszer használatos műanyagok helyett inkább válasszunk újrahasznosítható vagy környezetbarát alternatívákat, például üvegpalackokat. Lényeges, hogy tudatosan válasszunk termékeket, kerüljük a mikroszemcsés kozmetikumokat, és aktívan támogassuk a műanyag hulladék csökkentésére irányuló kezdeményezéseket.