A Gázába érkező segélyek mennyisége a hivatalos izraeli adatok szerint tavaly december óta a legalacsonyabb szintre csökkent. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok októberben egy 30 napos ultimátumot adott, és szankciókat helyezett kilátásba Izraellel szemben, ha nem nő a Gázába beérkező humanitárius szállítmányok mennyisége, írja a Guardian.

A nemzetközi közösség, főként az Egyesült Államok nyomása ellenére Izrael nem reagál a követelésekre. Elemzők szerint ez súlyos következményekkel járhat. A legnagyobb aggodalom az, hogy az Egyesült Államok bizonyos fegyverek és egyéb katonai segélyek szállítását leállíthatja. Az ultimátum október 13-án lépett életbe, tehát a határidő mostanság letelik.

E hónap eddigi részében mindössze 8 805 tonna élelem jutott el az izraeli ellenőrző pontokon a Gázai övezet palesztin lakosságához. A területen dolgozó segélyszervezetek szerint apokaliptikus körülmények uralkodnak, ahol a 2,3 milliós lakosság több mint 80%-ának el kellett hagynia otthonát, és ahol a már 13 hónapja tartó háború következtében az épületek több mint kétharmada megsemmisült vagy megrongálódott.

A segélyszállítmányok hiányát jól mutatja, hogy "szinte semmi nem jut be" a területre. A kis utcai piacok mind eltűntek, alig található alapvető élelmiszer, és azokért is horribilis árakat kérnek. Például egy kiló paradicsom ára majdnem 20 dollár, így még ha van is pénze valakinek, nincs mit vásárolnia. "Mindenki újra éhezik" – nyilatkozta egy ENSZ-tisztviselő a lapnak.

Izrael az amerikai követelésekre adott utolsó pillanatos reakciójaként bejelentette, hogy kiterjesztik a "humanitárius zónát" a Gázai övezetben. Ez részben enyhíthetne a lakosok zsúfoltságán, akik egy kis területen összegyűlve élnek, és lehetőséget adhatna néhány embernek, hogy közelítsen a tengertől a közelgő tél miatt. Azonban az izraeli hatóságok figyelmen kívül hagyták a legtöbb követelést, amelyet Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter fogalmazott meg októberben.