Szlávik János a műsorban elmondta, hogy a koronavírus megjelenése előtt már volt tapasztalat a járványokkal kapcsolatban, hiszen a 2003-as SARS, valamint a 2019-es H1N1 járványok során is hasonló megfontolások merültek fel. Eleinte a koronavírusról is azt hitték, hogy lokális lesz, de a vírus terjedése során világossá vált, hogy globális krízis előtt állunk. A fejlett világ és a technológiai újítások hatására a fertőzés megállítani nem tudott, és gyorsan elterjedt a világban.

A járvány rengeteg áldozatot követelt, de emellett azt is bizonyította, hogy az emberek képesek egyesülni. Szlávik példaként említette, hogy a lezárások idején sok országban látszott, hogy a közösség érdekét helyezik előtérbe az egyéni érdekekkel szemben. Az MTI hírei szerint a közjólét érdekében a lakosság összefogása kiemelkedően fontos volt.

A főorvos kiemelte, hogy Magyarország a világ azon országai között volt, ahol a legelsők között vezették be tömegesen az oltások alkalmazását, ez segített a vírus terjedésének lassításában. Az oltások mellett a lélegeztetőgépek, maszkok és fertőtlenítőszerek használata is jelentős hatással volt a járvány kezelésében.

Szlávik János szerint a természet csodája, hogy a Covid-19 olyan formában "megszelídült", hogy mostanra a vírus mutációi nem jelentenek komoly veszélyt. A szakemberek folyamatosan tanulmányozzák a világ különböző részein jelentkező variánsokat, és eddig nem tapasztaltak agresszív mutációkat, amelyek újabb fertőzésekhez vezethetnek.

A műsorban Madurka Ildikó, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezetője elmondta, hogy a járvány kialakulásakor a kórházakra óriási terhelés nehezedett. Emlékeztetett, hogy az első európai fertőzötteknél kezdetben még nem tudták megállapítani, mi okozza a megbetegedést, mivel a szükséges diagnosztikai eszközök még nem álltak rendelkezésre.

Ildikó szerint volt az intézetben egy külföldi állampolgár, akinek súlyos tüdőgyulladása volt, de a vizsgálatok során nem tudták kimutatni az általa okozott kórokozót. A járvány lecsengésével azonban új problémák merültek fel, mint például a hosszú Covid-szindróma, ami a fertőzöttek körülbelül tíz százalékát érinti. Ez a szindróma számos tünetet okozhat, beleértve a fáradtságot, légszomjat, hosszan tartó köhögést, mellkasi feszülést, szívproblémákat, bőrtüneteket, hajhullást és immunológiai zavarokat. Mindemellett fontos kiemelni, hogy a szakemberek folyamatosan dolgoznak a Covid-19 hosszú távú hatásainak megértésén, és sürgetik az oltások fontosságát a jövőbeni járványok megelőzése érdekében.