A kormány decemberben öt évvel, 30-ról 35 évre növelte a bírósági kinevezések alsó korhatárát, ám ezt megelőzően nem kérte ki az Országos Bírósági Tanács véleményét, amely az Európai Bizottsággal (EB) kötött megállapodás szerint kötelező lett volna. Ez különösen kockázatos lépés, mert ha a Bizottság megállapítja, hogy sérült a bírósági függetlenség Magyarországon, ismét zárolhatják a már egyszer elérhetővé tett uniós forrásokat.

Jelenleg a magyar kormány 420 milliárd forintot kockáztat, ami csepp a tengerben ahhoz képest, hogy Európa más országaiban hogyan történik a források elosztása. Az uniós forrásokhoz való hozzáférés négy fő csoportra osztható, amelyek közül az agrártámogatások és a kohéziós források kiemelkednek.

A jelenlegi uniós költségvetési ciklusban, amely 2021-től 2027-ig tart, a magyar agrártámogatások összege több mint 12 milliárd euró (4900 milliárd forint). A költségek folyósítása viszonylag biztonságos, de a bírósági függetlenség és az emberi jogok megsértése miatt ez is veszélybe kerülhet. Az EB ugyanis rendszeresen ellenőrzi, hogy a magyar kormány betartja-e a megbízásokat, és 2022 júniusa óta jelentős összegeket már levontak a támogatásokból.

A kohéziós források teremtenek lehetőségeket a regionális fejlesztésre, ahonnan 21,7 milliárd eurót (8850 milliárd forint) fordíthatna a kormány. Ebből azonban csak egy része, 6,3 milliárd euró (2570 milliárd forint) érhető el, mivel a támogatás egy részét már felfüggesztették.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében Magyarország 10,43 milliárd eurót (4257 milliárd forint) nyerhetett volna, ám eddig 6 milliárd eurót még nem ismertek el, mivel a kormány nem felelt meg a nyújtott feltételeknek. Mivel a kormány által vállalt kötelezettségek nem teljesültek, több milliárd forint nyújthat el a költségvetésből, amely a jövő évek fejlesztését befolyásolja majd.

2023 végéig pedig, ha Magyarország továbbra is nem tesz megfelelő lépéseket, ismét elveszítheti a már befagyasztott összegeket, ami hosszú távon jelentős hatással lehet a gazdaság fejlődésére és az uniós támogatásokhoz való hozzáférésre.

A kormánynak sürgősen lépéseket kell tennie, hogy elkerülje a további elvesztéseket, hiszen a magyar közszolgáltatásokat, az oktatást és a szociális rendszert is érintheti a jövőbeli forráselvonás.