Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke és Jakab Roland, a szervezet vezérigazgatója közösen osztották meg gondolataikat az Indexnek adott interjújukban.

Az interjú során több lényeges témakört érintettek, köztük, hogy

- miért nem hallunk magyarországi tudományos áttörésekről,

- milyen jelentős változások várhatóak a közeljövőben a magyar tudományos életben a HUN-REN törvény hatására,

- milyen következtetések születtek az átfogó átvilágítás után,

- mi történik a Magyar Tudományos Akadémia ingatlan vagyonával,

- valamint hogy a új jogszabályok kedvező hatásokat gyakorolhatnak-e a kutatók anyagi helyzetére.

Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja újra a reflektorfénybe állította a magyar tudományt, és felvetette a kérdést: vajon miért nem születnek kiemelkedő felfedezések hazánkban? Gulyás Balázs kifejtette, hogy a hazai tudományos közélet egy elavult modellt követ, amely nem képes lépést tartani a globális versennyel, ezért sürgető szükség van a rendszerszintű megújulásra.

Ebben az átmeneti időszakban hangsúlyozták, hogy a tehetséges kutatók vonzása nem csupán a pénzügyi ösztönzőktől függ, hanem a tudományos közösség környezeti és infrastrukturális feltételeitől is. Megemlítettek olyan példákat, mint Szathmári Eörs, aki a világ elismert evolúciós kutatója, valamint Barabási Albert-László, aki a hálózattudomány területén dolgozik.

Gulyás Balázs figyelmeztetett arra, hogy a kutatási források bővítése elengedhetetlen; a kormány atéli források elosztásához számos példát hozott fel, amelyek rávilágítanak, hogy a jövőben jelentősebb források juthatnak a kutatási hálózatokhoz. A HUN-REN-törvény előnyei között említették a kutatói életpályák megerősítését és az anyagi helyzet javítását.

A kutatási területeken belül a jövőbeli fejlődés kulcsa a multidiszciplináris megközelítések irányába való elmozdulás. Emellett kihangsúlyozták a rákutatás és a mesterséges intelligencia fontosságát, amelyek nemcsak hazai, hanem globális szinten is rendkívül sürgető problémák.

A kutatóhálózat jövője a kormányzati támogatás mértékének emelésével is összefügg, mellyel 2027-re a jelenlegi kutatási támogatások akár a duplájára is nőhetnek. A cél, hogy ez lehetőséget biztosítson a kutatások hatékonyságának növelésére és a kutatói életpályák vonzóbbá tételére.

A kutatóknak ezért épített környezetet, támogatott szolgáltatásokat és stabil pénzügyi forrást kívánnak biztosítani, hogy hazánkban tarthassuk a tehetségeket, és ne vesszenek el a külföldi lehetőségek nyomásában. Mindez alapjaiban változhatja meg a magyar kutatási tájat, és akár a nemzetközi színtéren is előnyhöz juttathatja a hazai tudósokat.